Jump to content

A fórum közössége


Donát
 Share

Recommended Posts

Amúgy hazudnék ha azt mondanám hogy nem hiányzik a fórumozgatás. Jó hely ez de ha nem tudok igazán közösségi egyén lenni akkor szerintem jobb ha megpróbálom távol tartani magam.

Rog, az lenne a jó, ha azért jönnél vissza, mert szereted ezt csinálni, és nem annak apropóján, hogy úgy érzed, meg kell védeni magad. Nem hiszem, hogy Ody rajtad gúnyolódott volna (mondjuk nekem nem is esett le, hogy rólad szólhat az a mondat), csak azt akarta mondani, hogy ő sem tökéletes.
Link to comment
Share on other sites

Majd figyeld a fórumtali topikot. Ott szoktak meghirdetve lenni az ilyen események.

És ez a fórumtali, hogy szokott történni? Ilyen cset vagy ugyan így hozzászólás formájában? Csak azért kérdem mert ilyenben még sosem vettem rész, így nem igazán tudom eme fórumtali működését.

Edited by SZKipi Padawan
Link to comment
Share on other sites

És ez a fórumtali, hogy szokott történni? Ilyen cset formájában, vagy ugyan így hozzászólás módon? Csak azért kérdem mert ilyenben még sosem vettem rész, így nem igazán tudom eme fórumtali működését.

Nem. Személyesen, egy Katica nevű kis kocsmában. :D

Link to comment
Share on other sites

Rog, az lenne a jó, ha azért jönnél vissza, mert szereted ezt csinálni, és nem annak apropóján, hogy úgy érzed, meg kell védeni magad

Szerintem is az lenne a normális és jó is lenne úgy csinálni de nekem valahogy nem megy. Gondolom ha jobban tudnék bízni az emberekben és nem gyanakodnék állandóan mindenkire akkor sima ügy lenne.

Amúgy azért kezdtem el újra beirkálgatni más topeszokba hogy megpróbáljak be illetve visszailleszkedni ha már Ody felhívta rá a figyelmem csak most ebben a topeszban kisiklott a dolog. Nyugisan mégiscsak jobb lenne elütni itt az időt.

 

csak azt akarta mondani, hogy ő sem tökéletes
Jójó elhiszem de a módszer szerintem jobb is lehetett volna.

 

 

 

Rog. Hagyd már az egészet. Lépj túl rajta.

Rajta vagyok az ügyön.

 

Azért írja marhaságnak mert jelentéktelen.
A jelentéktelenség szerintem nem biztos hogy mindenkinél egyformán jelentéktelen. Ez is az a nézőpont kérdése kategória de ebbe szerintem kár belemenni.

 

 

Ki bántott téged jóember? Jogod van megvédeni magad de mitől is??? Plusz amiért visszajöttél az nem én voltam, hanem már nem bírtad ki. És akkor ilyen mondva csinált marhasággal akarod megmagyarázni? Mert én megint aláztalak és ezért tértél vissza? De fehér zászlóval jöttél mi? Ne röhögtess már.

 

Ha nem pattansz le erről a témáról, ki leszel tiltva.

Oké leszállok a témáról de nem holmi fenyegetőzések miatt. Annyit azért hozzáfűznék hogy szó sincs arról hogy azért jöttem vissza mert nem bírtam fórumozás nélkül. Ez valóban egy mondvacsinált dolog. Azt hiszem ezt én jobban tudom hogy egyedül a te HSz-ed tisztázása miatt jöttem vissza. Tőlem lehetett az poén is amit félre lehetett érteni.

A fehér zászlóhoz meg csak annyit hogy tényleg úgy jöttem vissza ezt a dolgot tisztázni hogy azon legyek hogy simán és balhé nélkül történjen meg. Ehhez híven higgadtan és remélem normálisan fogalmazva írtam mindent.

Link to comment
Share on other sites

Rog, igaz nem tudom mit történt veled régebben az oldalon, meg persze nem is ismerlek, de a hozzászólásaid alapján levontam a következtetéseket. Azért védekezel, mert nem tudsz bízni az emberekben. Így akármit is írnak, abban már egyből a rosszat látod, egy támadást ami feléd irányul. Mint azt már fentebb írtam, nem ismerlek ezért semmi közöm ahhoz, hogy miért is érzel így. De ismerek olyan embereket, akik szintén bizalomhiányban szenvednek. Van is egy ilyen osztálytársam, akik szentül hiszi, hogy mi csak támadjuk. Ezért akármit mondunk neki akkor magába fordul és dühös lesz ránk, ami sem neki sem nekünk nem jó. Neki azért, mert így alig van barátja vagy nagyon kevés, nekünk azért mert ilyenkor mások azt gondolják, hogy mi vagyunk a rosszak, hogy ő így viselkedik. Amikor beszélek vele négyszemközt igyekszem megértetni vele, hogy semmi támadásról nincs szó. Amit mondtunk neki, az nem gondoljuk komolyan, hisz azt egymásra is mondjuk, hogy a napjainkat vidámabba tegyük. Egyikünk sem szívja mellre, az elhangzottakat. Egész egyszerűen nevetünk rajta egyet, majd elengedjük a fülünk mellett. Azt javaslom neked is, hogy próbálj bízni bennünk, mert nem akarunk neked semmi rosszat. A poénokon neves majd engedd el a füled mellett, vagy egyből vedd figyelmen kívül. Itt barátok vannak, nem ellenségek! :)

Link to comment
Share on other sites

Rog, igaz nem tudom mit történt veled régebben az oldalon, meg persze nem is ismerlek, de a hozzászólásaid alapján levontam a következtetéseket.

Itt a fórumon semmi se történt ami miatt ez a bizalomhiány kialakult. Az már előtte megvolt egy csomó más nyavalyával együtt de erről inkább nem nyilatkoznék.

Amúgy jó nyomon jársz. Az én esetem ugyan más mint az osztálytársé mert neki a közelben vannak olyanok akikkel barátkozhat de mivel én már nem tanulok nekem nincs olyan akivel könnyedén barátkozhatnék. Persze tudom hogy nemcsak a suliban lehet barátokat szerezni de magát a barátságot is elég rizikósnak érzem ahhoz hogy megpróbáljak spanokat szerezni. Mondják sokan hogy vannak jó emberek de attól még nem tudok jobban bízni bennük.

 

Azt javaslom neked is, hogy próbálj bízni bennünk, mert nem akarunk neked semmi rosszat. A poénokon neves majd engedd el a füled mellett, vagy egyből vedd figyelmen kívül. Itt barátok vannak, nem ellenségek! :)

Próbálok bízni és normál esetben tudom hogy nincsenek itt ellenségeim csak a rajtam csattanó poénok és egyebek mindig kibillentenek. Edited by Rog
Link to comment
Share on other sites

Próbálok bízni és normál esetben tudom hogy nincsenek itt ellenségeim csak a rajtam csattanó poénok és egyebek mindig kibillentenek.

Tudod, én eléggé dadogok, ami alapjaiban határozza meg az életemet. Így mikor a szakmámat tanultam, akkor egy olyan osztályba kerültem melyben csöppet sem voltak tekintettel az olyan emberrel aki saját hibáján kívül szenved valamely betegség miatt. Mert én ezt a dadogást, betegségnek tartom. Tehát, abban az osztályban eléggé szekáltak is e miatt, ráadásul rajtam viccelődtek. Először magamba fordultam, senkivel sem beszéltem. Barátok meg nem voltak. Eme zárkózottság miatt egyre jobban kezdtem kifordulni magamból, már a családdal is kezdett megromlani e miatt a kapcsolatom. Nem tudom, hogy meddig tartott ez az állapot, de idővel rá kellett jönnöm, hogy ez így nem mehet tovább. Meg kellett próbálnom a sértő vicceket és szintén sértő beszólásokat el engedni a fülem mellett. Kezdetben nehezen ment, de aztán sikerült elérnem, hogy a piszkálás abba maradjon. Sőt most már olyan szinten nem figyelek az ilyen piszkálásra, hogy meg sem próbálnak e miatt szekálni. Igaz, már másik suliba vagyok, érettségin, de van még pár volt osztálytárs akik néha megjelennek és kezdik a szokásos hülye vicceiket. Ilyenkor nem figyelek rájuk, amiből az következik, hogy megunják a hülye beszédet, és után normálisan lehet velük dumálni. Persze vannak olyanok akik szerint a dadogás nem valami nagy probléma, de én erre azt mondom, hogy csak az tudja igazán, hogy mi a nagy baj, aki átéli. Ha úgy érzed, hogy vannak olyan viccek melyek sértenek, akkor simán engedd el a füled mellett. Neked is jobb lesz és a környezetednek is. :)

Edited by SZKipi Padawan
Link to comment
Share on other sites

Tudod, én eléggé dadogok, ami alapjaiban határozza meg az életemet.

Nálam inkább hadarás szokott előfordulni és az is csak akkor ha feszült vagyok. Nagy ritkán előfordul hogy a feszkó valami dadogásszerűséget is generál de az csak annyi hogy egy-egy szó első szótagját addig nyomatom amíg "erővel" le nem állítom.

Az utóbbi szimplán csak idegesít de a hadarás már elérte nálam hogy majdnem teljesen leszokjak a moziba járásról mert nem vagyok képes a filmcímeket érthetően kimondani. Az Eredetre még elmentem de miután a címét Eedetnek mondtam a pénztárnál úgy döntöttem hogy nem próbálkozok egy ideig.

 

 

Először magamba fordultam, senkivel sem beszéltem. Barátok meg nem voltak. Eme zárkózottság miatt egyre jobban kezdtem kifordulni magamból, már a családdal is kezdett megromlani e miatt a kapcsolatom.

Ez ismerős de a családdal való kapcsolatomra nem nem hatott ki annyira hogy súlyosnak nevezhessem azt a helyzetet.

 

 

Meg kellett próbálnom a sértő vicceket és szintén sértő beszólásokat el engedni a fülem mellett. Kezdetben nehezen ment, de aztán sikerült elérnem, hogy a piszkálás abba maradjon. Sőt most már olyan szinten nem figyelek az ilyen piszkálásra, hogy meg sem próbálnak e miatt szekálni.
A velem előforduló legzavaróbb dolog az amikor vadidegen suttyók nevetgélnek rajtam és szólogatnak be nekem az utcán. Olyankor mindig arra gondolok hogy mi lehet bennem ami azt a hozzámállást generálja és arra jutok hogy ha kívülről látnám magam akkor lehet hogy én is úgy állnék magamhoz mint ők.

 

 

Ha úgy érzed, hogy vannak olyan viccek melyek sértenek, akkor simán engedd el a füled mellett.
Valóban úgy kéne tennem és szeretném is de mindig az a vége hogy egy olyan érzés hatalmasodik el bennem ami nem hagyja hogy csak úgy továbblépjek egyes dolgokon. Van amikor megpróbálom győzködni magam arról hogy mégse negatív dologról van szó de az se szokott igazán eredményes lenni. Edited by Rog
Link to comment
Share on other sites

Szerintem nem kell, hogy egy másik énért lobbiz, mivel van olyan erőd, mellyel a legtöbb embert megtudod fogni. Ami a mai világban rettentő fontos dolog. Bár még nem láttalak élőben, de azt már biztosan tudom, hogy neked mindenhol van tekintélyed. Az emberek hallgatnak rá, mivel azt sugallja az egész lényed, hogy ellentmondani csak nyomós indokból lehet. Ha valaki ezt nem tudja, akkor ott bajok lehetnek a szembe állással.

Nagyon találó a név! :D De már most ki jelentem, hogy sörön kívül mást nem iszok.

Szkipi mostantól a védelmem alatt áll! :cool:

 

Fórumtalin egyszer mondtam Dzséjtnek hogy nem kérek sört, kaptam is akkorát az arcomba, hogy csak lestem. :D :D

Szép emlékek. :D:P

 

Dzséjt egyszer az orrom előtt fektetett két vállra egy padot a Duna Plazaban. No azóta tartom a két lépést távolságot, totál respect felé :D

A pad kötött belém. Az utamban állt és nem akart kitérni. Ő provokálta ki. :)

Link to comment
Share on other sites

  • 4 months later...

Ha minden igaz, akkor holnap jön egy új tag.

Az egyik torrent weboldalon ő maga nyitott egy Star Wars topikot, és nagy rajongó!

Írtam neki az oldalról és megígérte, hogy holnap regisztrál. Igaz csak pár PM-t írtunk,

de nekem az jött le, hogy jó fej. De majd holnaptól kiderül.

Edited by SZKipi Padawan
Link to comment
Share on other sites

Ha minden igaz, akkor holnap jön egy új tag.

Az egyik torrent weboldalon ő maga nyitott egy Star Wars topikot, és nagy rajongó!

Írtam neki az oldalról és megígérte, hogy holnap regisztrál. Igaz csak pár PM-t írtunk,

de nekem az jött le, hogy jó fej. De majd holnaptól kiderül.

Ha tényleg jó fej, és szereti az egész SW-t akkor jöhet. :) Vigyázzon, mert újfajta regisztráció van.

Link to comment
Share on other sites

  • 4 months later...

Megpirkadt, mire a két számkivetett, s kísérő lovasaik elérték a város kapuját. Az út, mely korábban annyi jött-mentre kiáltozott már poros viharfelhőt, most némán ásítozott a hajnali esőtől. A lovak lelassítottak, ahogy a négy jövevény bebocsátást kért a falak mögé. Messziről érkeztek és hosszú volt az út. A lovak vágtában tették meg az éjszaka nagy részét, ami mind az állatok, mind pedig gazdáik kitartását a végsőkig próbára tette. De megérkeztek. A Tanács már várt rájuk.

 

Kilencen ültek a terem közepén, trónusaikkal U betűt formázva. Helyük szilárd volt már évek óta, s mindenki tudta, pontosan hol ül a másik. Az U két szárára helyezkedett a tanács két legfiatalabb tagja, s szomszédjuknak ültették az őket követőket. Évezredek óta így volt ez, mióta a Gigászokból leváltak a Titánok, s megalapították saját közösségüket.

 

A tanácsterem nem volt túlcicomázva. A trónusok tekintélyt parancsolóan magasodtak a padló fölé, hogy gazdáik, mint élet és halál urai nézhessenek le az elébük járulókra, a falak, s a mennyezet azonban üresen tátongott. Az egyszerű kőpadlón sem vetette meg a lábát semmi, ami céltalan, ámbár a szemnek kedves, egyedül egy apró növény bújt meg az ablakok alatt, csendesen, szolidan.

 

A Tanács már összeült. Az U betű közepén ott volt a "Fogathajtó" a tanács elnöke, tőle jobbra rangidős tisztje a "Szerzetes" balján pedig az "Idegen". A középtől szimmetrikusan távolodva következtek a "Gráciák" - Miss és Mrs., - majd pedig a "Vénség" és "Puskacső". A 9 tag az ifjakkal vált teljessé, a sort "Égbolt" és "Kis-polgármester" zárták.

 

A jövevények bebocsátást nyertek. A napfelkelte fénnyel töltötte meg a termet, ahogy Obi-wan és Kara Kán - immár kíséretükkel együtt gyalogszerrel - megállt a Tanács színe előtt. A feszültség tapintható volt. Obi-wan felnézett, s látta, amint a korábban üres mennyezetről egy kard ereszkedik alá, s megáll pár ujjnyira a fejüktől.

 

Fogathajtó felállt a székéről, és így szólt: az Istenekhez szóltunk, és ők így rendeltettek - hozzátok a Tanács színe elé a száműzötteket, s a Szent kardot helyezzétek fejük fölé, döntse el ő maga, Szent Damoklész, kinek jut helye a városban, s kinek tágasabb kívül, a pokolban.

 

Fogathajtó szavait csend kísérte. Végül a Szerzetes kérdezett: mit éreztek?

 

A száműzött, kinek neve Obi-wan volt, így felelt: Félek.

 

Ne félj elengedni azokat, akiket szeretsz, s az érzés majd felszabadít - válaszolta a Szerzetes.

 

Obi-wan bólintott.

 

Puskacső megköszörülte torkát, s megkérdezte: üdvözülésetek zene lenne füleimnek. De milyen dallam?

 

Kara Kán eképp válaszolt: a ház zenéje az, amely engem megoltalmaz, s egyúttal lázba hoz.

 

Puskacső morgott. A Gráciák összenéztek, megvitatták, majd ezt kérdezték: elfogadjátok-e a város szabályait, s hitetek szerint mindent megtesztek, hogy a rendszerbe beilleszkedjetek?

 

Obi-wan és Karakán bólintott.

 

Ekkor Vénségen volt a sor: megőrzitek-e városunk nyugalmát, s azt részeg kurjongatásokkal föl nem zavarjátok?

 

Puskacső lesütötte a szemét, de a számüzöttek bólintottak. Veled iszunk mester!

 

Vénség elvigyorodott. Az ifjak, kik még rangon alul voltak, ezért nem kérdezhettek, jelezték: a Tanácsnak nincs több kérdése.

 

Fogathajtó ismét felemelkedett székéből, és így szólt: Sújts le most a bűnösökre, Damoklész Kardja, vagy pedig maradj mozdulatlan örökké!

 

A kard egy végeláthatatlannak tűnő pillanatig csüngött lefelé, aztán úgy maradt örökké. Fogathajtó felemelte a kezét, s a Tanács többi tagja felállt mellé, majd együtt kántálták: a város tanácsa előtt a száműzöttek helyt álltak, s a városba bebocsáttatnak.

 

A felkelő nap sugarában a város ajtaja kinyílt, s úgy is maradt.

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Reply to this topic...

×   Pasted as rich text .   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored .   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Recently Browsing   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...

Important Information