A fórum közössége

[Obi1]

Én volt hogy nem nagyon kapcsoltam.

 

Tényleg jó írás lett.

[Ody Mandrell]

Először azt hitem Te vagy az az Obi-Wan de utána rájöttem kikről van szó.

[Darth Sky]

Tényleg jó lett. Nekem is eltartott egy ideig, mire kapcsoltam.

A nevek is találók lettek.

[Donát]

LOL! Nagyon frankó! Kár, hogy csak kétévente írsz ilyet. A régi sztorinak ez nem folytatása igaz?

 

Hát elnézést, de most jött ihlet. Nem, nem folytatása, ez most csak úgy jött, mivel sok minden változott, új helyzetek, ezért gondoltam megelevenítem egy helyzetképben.

 

Tényleg jó lett. Nekem is eltartott egy ideig, mire kapcsoltam.

A nevek is találók lettek.

 

Örülök, hogy tetszett! Ha lesz ihlet, lesz folytatás is, ezt megígérhetem.

[Obi1]

Először azt hitem Te vagy az az Obi-Wan de utána rájöttem kikről van szó.

Nekem mondod, nézem most miért vagyok száműzött? Aztán benne se vagyok.

[Donát]

Nekem mondod, nézem most miért vagyok száműzött? Aztán benne se vagyok.

Frissen összehívott sajtótájékoztató írásos összefoglalóját épp ezekben a percekben juttatták az MTI-hez:

 

"Rajongó levelek ezreit kaptam, hogy miért maradt ki ez és az. Sajnos az első rész koncepciójába nem mindenki fért bele. De mielőtt a rajongók a fejemet veszik, szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy város nem csak Tanácsból áll, hanem vannak lakosai is. A kimaradó szereplők a város lakosságát képezik, ki kisebb, ki nagyobb szerepet töltve be a közösségben. Mindazonáltal, mivel az egyik rajongói levélben antraxos fenyegetés volt, ezúton szeretném bejelenteni a folytatást, melyet természetesen eme levél kézhezvétele előtt is... terveztem."

[Obi1]

Mindegy már, Ben úgy is lenyúlta az álnevem.

 

Kíváncsi vagyok hogy az érintett két személy idetévedt már-e.

[Nute Gunray]

Akárhogy is, tényleg jó írás. A Kis polgármester név tetszett különösen

[Ben]

Mindegy már, Ben úgy is lenyúlta az álnevem.

Nem direkt, igazából eszembe se volt, hogy Ben Obi-Wan fedőneve. Csak mivel Bence vagyok, logikus névválasztásnak tűnt.

 

Jó lett Donát én magamra ismertem, ami a részeg kurjantásokat illeti. Az alatt, hogy "ne félj elengedni azokat, akiket szeretsz", arra a bizonyos lányra gondoltál, vagy csak én látom már megint mindenbe bele őt?

Azt meg köszi, ha komolyan így is gondoljátok. De érzésem szerint azért bőven akadnak, akik nem... alias Kis-polgármester. Annak mondjuk külön örülök, hogy Puskacső és Égbolt is megenyhült kicsit a történtek után.

Szerkesztve: 2012. Március 29. - Ben

[Dzséjt]

Jó kis írás, még ilyet.

Az az Idegen csávó nagyon csendesre sikerült.

[Ben]

Egyébként szép írás Donát, csak furcsa, hogy nálad pont le vagyok tiltva ami a levelezést illetni. Akkor mi is van azzal a karddal?

[Donát]

1. Én nem szerepelek a történetben.

2. Bárki küldhet nekem levelet, senki sincs letiltva.

[MissKarrde]

Örülök, hogy tetszett! Ha lesz ihlet, lesz folytatás is, ezt megígérhetem.

Remélem, lesz ihlet

[Ben]

2. Bárki küldhet nekem levelet, senki sincs letiltva.

[Donát]

Upsz, akkor elnézést, ez jogos. Elfelejtettem visszaváltoztatni a korai stádiumhoz képest. De most már ok.

Szerkesztve: 2012. Március 29. - Donát

[Donát]

Néma csendben gyülekeztek a komor viharfelhők a Tanács terem ablakain túl. A lehanyatló nap sugarait beárnyékoló sötét felhők vészjósló pompába vonták az eget; ciklámen és bíbor különböző árnyalatai kergetőztek egymással közvetlenül a horizont felett. Fogathajtó némán bámulta a jelenséget a terem egyetlen apró növénye mellől, az ablakon keresztül. Csalódottan, mi több, mogorván, trónusának a hátát mutatva ráncolta szemöldökét.

 

- Nem egyezem bele olyan döntésbe, amely háborúhoz vezet - jelentette ki, majd szembe fordult a Tanács másik nyolc tagjával. Szerzetes és Idegen várakozó álláspontot képviselve nyugtalankodva figyelték a Tanács rangidős tagját. Fogathajtó volt a vezetőjük, még ha elnöknek nem is nevezték, és nevezhették az alkotmány szerint. Bölcsessége, s a hosszú évek tapasztalata sosem hagyta cserben, így hát soha senki sem kérdőjelezte meg szerepét.

 

A gráciák váltottak egy gyors pillantást, Vénség a kint dúló aréna küzdelem zajait próbálta kivenni, Puskacső pedig a kezében lévő sörös korsó belső tartalmát keringette körbe-körbe. Az újoncok némán és türelmetlenül várták, hogy végre őket is kérdezze valaki, hisz addig nem szólalhattak meg.

 

Végül Idegen törte meg a csendet. - A nép egy része háborog. A Tanács presztízse jelentős csorbát szenvedett a legutóbbi, elhibázott döntés óta. Obi-wan és...

 

- Félig elhibázott - emlékeztette Fogathajtó. - A Tanács egyhangúan hozta meg a döntését. Mi sem vagyunk tökéletesek. Néha hibázhatunk is.

 

- A nép fejek hullását követeli, Fogathajtó - válaszolta Szerzetes. - Barátaim, kik elvegyültek a nép között, azt jelentették, hogy a Tanács felé a bizalom már nem oly' töretlen, mint régen. Új idők járnak, melyhez alkalmazkodnunk kell. Többé nem 100 fős közösség sorsáról döntünk, hanem többször annyiról.

 

- A nép úgy hiszi, hogy a Kard tévedett, amikor beengedte városunkba a jövevényeket. Legalábbis egy esetben bizonyosan - emlékeztetett Puskacső. - Szerintük a Tanács megosztott volt, csak nem mert szembeszállni az ősi rituáléval. Megjegyzem... némiképp ebben igazuk van - tette hozzá halkan.

 

- A döntés megszületett, de a vétó jog mindenki számára adott! - háborodott fel Fogathajtó. - Ha valaki nem értett egyet a száműzöttek befogadásával, akkor megvolt a lehetősége, hogy ennek hangot adjon. Nem tette senki, tehát a döntés egyhangúan született.

 

- A nép mégis felelőst akar - jegyezte meg szárazon Idegen. Vénség lassan elfordította a fejét a kinti zajoktól, és révetegen megszólalt.

 

- A népet nem vezethetjük meg. Az akaratuk szent.

 

- Az akaratuk szent - kántálták a többiek is a Tanács jelmondatát. A gráciák közül Mrs. folytatta - Új jelöltjük van a tanácsi pozíciók egyikébe. Egy ifjabb, törtetőbb, mint mi.

 

- De vajon bölcsebb is, mint mi? - kérdezte nyugtalanul Miss. A gráciák várakozóan néztek Fogathajtóra, helyette azonban a terem végéből jött a folytatás.

 

- A neve... - kezdte az újonc, Égbolt, elfeledkezve róla, hogy nem kapott szót. Puskacső torkolta le.

 

- Még ne, Égbolt.

 

Fogathajtó körülhordozta tekintetét a csupasz kőfalak között ülő társain.

 

- Ha a nép új arcot akar... megkapja. De nem fognak fejek hullani az ősi rituálé miatt. Addig nem, amíg én itt vagyok.

 

- Fogathajtó, én vállalom a visszalépést, ha úgy határozol. - Puskacső hangja szilárd és eltökélt volt. - Tudom, hogy nem érdemlem meg a...

 

Fogathajtó félbeszakította.

- Mindannyian megérdemlitek, hogy itt lehettek. Kivétel nélkül - majd Idegenhez, és Szerzeteshez fordult. - Hozzátok ide nekem azt az ifjút. Hozzátok ide a Krónikást.

[NorbiLordi]

Donát ez jó lett, gratula! Imádom az ilyen írásaid

[Oldfighter]

Remek lett.

[KisKósa]

Nekem is, csak nem minden esetben esett le, hogy ki kicsoda.

 

Szerk.: KisPolgármester.

Szerkesztve: 2012. Május 9. - KisKósa

[MissKarrde]

Újabb remek írás

[Ody Mandrell]

Remek ez az újabb "ének".

[KisKósa]

De ez olyan megtisztelő, hogy helyet kaptam a tanácsban.

[Darth Sky]

Tényleg jó lett!

[Donát]

Bocsi Sky de a spoileres poént nem tudtam kihagyni. Egyébként bocsánat, ha egy kicsit túlérzékenyen reagáltam anno a sorozatokos topikban.

[Darth Sky]

Először nem voltam biztos benne, de ezek szerint jól értelmeztem a finom utalást.

 

No problemo, legközelebb majd jobban figyelek.

[Dzséjt]

Remek lett, Donát!

[Frenkie]

Remek lett Donát.

[Pildi]

Szuper lett a krónika eme újabb fejezete! S bevallom, nekem legjobban a nevek tetszenek még most is, annyira ötletesek.

[Donát]

A kacskaringós, keskeny útszakasz újabb kanyart vett, miközben Égbolt és Kispolgármester csendesen baktattak keresztül a városon. Apró, többnyire lapos tetejű házak mellett haladtak el, az utcákon pedig emberek mozgolódtak. Felbolydult a város, ezt még ők, az ifjoncok is pontosan érzékelték. A házak közötti zöld füves szalvétaszerű udvarokat megtöltötte a lakók zsibongása: ki a szomszédjával, ki a családjával beszélgetett, vagy épp ütötte el az időt valami más módon. Bár az ifjoncok nem, de a Tanács idősebb tagjai emlékeztek még azokra az időkre, mikor még sokkal csendesebb, nyugodtabb volt a pár száz fő lakta Fórum városa, azóta azonban a lakosok számának ugrásszerű emelkedésével az élet beköltözött oda is, ahová korábban csak elvétve jutott belőle. Változatosabb lett a világ.

 

Többé már nem lehetett megmondani egy szembejövő ruha kompozícióról, hogy ki is a gazdája: a lakók eltérő, és legtöbbször folyamatosan változó stílusban szelték az utcákat, köztereket, vagy épp duruzsoltak a szomszédjaikkal. Kispolgármester ezt egyértelműen saját, és persze a Tanács működésének tudta be: nőtt a jólét, a jó kedv, az embereknek pedig egyre többfajta ruhára telik, és persze kedvük és idejük is van azt váltogatni.

 

Mikor ezt hangosan is megosztotta Égbolttal, ő csak nevetett egyet, majd legyintett, s így szólt:

 

- Fórum valóban felpezsdült, de aligha hiszem, hogy a Tanácsban folytatott kitartó hümmögésünk vezetett ide.

 

Az újoncok köztudottan nem oszthatták meg még gondolataikat, a megjegyzés így telibe talált: Kispolgármester ismét némaságba burkolózva baktatott a Topik-közben. Az út enyhén emelkedni kezdett, majd egy bő fertályórás kényelmes sétát követően a Fórum legmagasabb pontjáról, az Aranyfénykard dombról tekinthettek le a városra. Ha korábban az utcán haladva nyüzsgőnek ítélték a várost, innen egyenesen egy zajos méhkasra hasonlított: mindenfelé emberek mozogtak, amerre a szem ellátott.

 

Fórum déli részében apró kiállítás köré gyűltek a járókelők, Égbolt nem látta, de sejtette, hogy a tömeg ezúttal is Apostol festményeit csodálja. Az ifjonc emlékezett, hogy Fogathajtó egykor külön városrészt nyitott az egy-egy kiállításra érkező turista tömegek fogadására, a falaknál pedig mindenkit jó alaposan végigmustráltak, mielőtt beengedték volna - nehogy nem kívánt galibát okozzon egy-két kéretlen látogató.

 

A kiállítástól nem messze jóval kevésbé tetszetős esemény vette kezdetét, legalábbis Égbolt és Kispolgármester homlok ráncolva figyelte a Tanács ellen tüntetők maroknyi csapatát. A felvonulás szemmel tartásával Fogathajtó Vénséget bízta meg, aki gyöngyöző izzadtságcseppek sűrű erdején át próbált épp egy barikádat emelni a felajzott tömeg köré. Az ifjoncok nem látták, hogy mit követelnek a felvonulók, de sejtették, hogy a táblákon leggyakrabban Krónikás neve szerepelhet.

 

Égbolt elfordította a tekintetét, és a város falait vizslatta. Azok tetején a Tanácsnak felelő őrök méltóságteljesen hordozták körbe tekintetüket a Külvilág látható területein, s a csapóajtót továbbra is leeresztve tartották. Égbolt megütögette Kispolgármester vállát, majd szánakozva azokra a várfal tövében heverő, apró kövekhez kötözött, kézzel írt üzenetekre mutatott, amelyeket a kitaszítottak dobáltak be száműzetésük után, ki azért, hogy meg- és bebocsátást nyerjen, ki pedig azért, hogy egy utolsó szaftos, nyomdafestéket nem tűrő üzenetben fejezze ki véleményét a vele történtekkel kapcsolatban. Korábban egy-két arra járó még felemelt a földről egy-egy kavicsüzenetet, ám miután a város Tanácsa Vénség indítványára úgy határozott, hogy felállít egy "Ne etesd a trollt" feliratú táblát a fal tövében, a kíváncsiskodó száma is megcsappant.

 

Égbolt és Kispolgármester, miután megmászták az Aranyfénykard dombot, és kipihenték magukat, lefelé indultak, a külső, nyugati városrészbe. Errefelé ritkábbak voltak ugyan a házak, azonban jóval terebélyesebbeké is váltak, mint a belvárosi társaik. Itt éltek a Gráciák, akik nevükhöz méltó ebédet készítettek a Fórum jeles alkalmaikor, melyre az egész várost vendégül látták. Itt élt a Szerzetes is, aki a település borkészletéről gondoskodott, s talán pont ezen okból kifolyólag közvetlen szomszédságát választotta lakhelyéül Fogathajtó is, aki előszeretettel vállalta a Tanács-társa különböző évjáratú borainak a tesztelését.

 

A házakon túl ott lapult a városka kicsiny futballpályája, előtte a híres Lokatelli-szoborral, ahol a tradíciók szerint a fogadásokat rendezték egy-egy nagyobb torna előtt, s ahol a legendák szerint egykor még egy Krónikás és Fogathajtó vezette ütközetnek is szemtanúi lehettek a szerencsések.

 

A pályán túl pedig hatalmas pusztaság húzódott, leszámítva egyetlen, magányosan álló házat a semmi közepén: ott lakott az Idegen, aki a város egyetlen fallal a Külvilágtól el nem választott területéért, az Ismeretlen Tudás mocsárért felelt, s idejének jelentős részében rendszeres őrjáratokat tartott benne illetve körülötte. Az Ismeretlen Tudásról az ifjoncok csupán annyit tudtak, hogy egy rendkívül mély mocsár, melyet még feltérképezni is nehéz, épp ezért kiváltképp veszélyes. Idegen volt az egyetlen, aki képes volt eligazodni rajta, így hát egyedül őt engedték oda, s ha bármi kérdés vagy probléma merült fel a mocsárral kapcsolatban, hozzá fordultak. Az ifjoncok azt hallották, hogy a mocsárban még olyan dögök is élnek, amiknek sav folyik az ereikben - el sem tudták képzelni, hogy kóborolhat valaki szabadidejében egy ilyen helyen.

 

Égbolt és Kispolgármester éppen csak, hogy leértek a kaptatóról, amikor egy zajos embertömeg jött velük szemben, kezükben vélhetően alkohol tárolására alkalmatos üvegedénnyel, szemükből pedig legkevésbé sem a józanság sugárzott. Vezetőjük, Puskacső, nevéhez méltóan egy hosszú csöves, magából bogárnagyságú sörétet okádó fegyvert tartott jobbkezében, miközben baljában egy maláta és komló elegyéből készült folyékony kenyeret szorongatott.

 

- Szét csapunk a csőcselék között! - kiáltott, s társaival megindult a tüntetők felé. Puskacső szabadidejében szeretett felönteni a garatra, ám mindenki tudta, hogy ilyenkor nagyobb a szája, mint a bátorsága. (Ám még így is eltörpült mindez a szívéhez képest). Puskacső egyébként a város energiaellátásáért felelt, és gyakorlatilag mindenki kedvelte - legalábbis amikor józan volt.

- Nem kéne...? - kezdte bizonytalanul Kispolgármester, de Égbolt csak megvonta a vállát.

- Majd a többiek tudják, mi a teendő. Gyanítom, többet kell majd utána takarítani, mint előtte - A csürhe elhalkult, ám az ifjoncok nem maradtak egyedül. Egy Hölgy sétált mellettük, s gyanakodva méregette őket.

 

- Hát ti kik vagytok? - kérdezte hetykén, miközben Kispolgármester kihúzta magát.

- Ha nem tudnád, mi vagyunk a város Tanácsának két legújabb tagja. Emellett én vagyok a városi Könyvtár és Archívum vezető igazgatója is. Csodálkozom, hogy erről nem tudsz, hiszen a városban már mindenki értesült a beiktatásunkról.

- Az én időmben még nem osztottak tisztségeket tejfölös szájúaknak - vágott vissza kedélyesen a Hölgy. - Darth Metró, Yodamester, a Szerzetes, Fogathajtó, Idegen, Puskacső és Én... mi alkottuk a Tanácsot.

- Te?! A Tanács tagja voltál? Nehezen hiszem - közölte Égbolt - Ha így van, bizonyítsd: Ki vagy Te?! És hol voltál eddig?

- Én csak Szisz vagyok - válaszolta a Hölgy, majd így folytatta. - Ott voltam, ahol leszek. Talán a nagyra becsült könyvtáratokból kiderül, ez mit is jelent, addig is, semmi kedvem éretlen padawanoknak bizonygatni az igazam - cinikusan felnevetett. - Egyébként pedig remélem, hazafelé tartotok. Még a végén lemaradtok az új TV Maci kalandjairól...

- Nem hazamegyünk, hanem oda! - emelte fel a fejét Kispolgármester, s kezével egy magas bástyára mutatott. - Az Elefántcsont toronyba. Ismét kihúzta magát, mint aki büszke újonnan kapott küldetésére.

- Még mindig ő lakik ott? - kérdezte kacéran Szisz.

- Attól függ, ki az az ő - vágott vissza dacosan Égbolt.

- Mégis mit gondolsz, ki? Hát a Krónikás!

[Darth Sky]

Szokás szerint remek lett! A hasonlatok pedig találók.