Ranglista

Sikerekben, örömökben és Star Wars-ban gazdag boldog Új Évet kívánok minden fórumtársnak! @reaper Utólag is boldog szülinapot!

Ma már nem leszek gépközelben, így a fórum minden tagjának kellemes Szilvesztert, és SW-ben (meg persze sikerekben) gazdag, boldog új évet kívánok!

Annyira jól telt a következő év, hogy azóta még eltelt 19. Bizony, ma 20 éve annak, hogy szeretett fórumunk életre kelt! Már az első év után megelégedéssel írtam a közösség teljesítményéről, pedig akkor még nem is sejtettem mennyire az út elején járunk. Nehéz lenne összeszedni mi minden történt a két évtized alatt, mennyi csodás Star Wars élményt éltünk meg együtt. A tagság folyamatos aktivitása mellett a fluktuáció is nagy időskálán mozgott, ami alap egy ilyen fórum stabil működéséhez. Nagyon jó látni, hogy az alapító "ős-tagok" továbbra is jelen vannak, akikhez csatlakoztak az újabb, jobbnál-jobb arcok. Talán kicsit nagyképűnek hangzik, de ha mélyenszántó írásos gondolatokat vagy értékeléseket akarok olvasni a Star Wars aktuális műveiről, ennél erre jobb hely még mindig nincs. A friss hírek kibeszéléséről nem beszélve. A fórum mellett az SW is hatalmas utat járt be 20 év alatt, anno ha valaki mondta volna hova jut ez a franchise, biztos kinevetjük. A jövő is fényesnek tűnik, reméljük a következő generáció Star Wars élménye ugyanolyan lendületben tartja a fórumot, mint a korábbi korszakok. Mindent egybevetve boldog születésnapot a fórumnak, és ne feledjétek a jubileumi találkozót se! Ha van olyan emléketek amit szívesen megosztanátok az eltelt időkből, ne tartsátok magatokban.

Boldog új évet kívánok mindenkinek.

Boldog új évet kívánok!

Boldog új évet kívánok minden kedves fórumtársnak!

Boldog Új Évet mindenkinek

Boldog és sikerekben gazdag új évet kívánok minden kedves fórumtársamnak!

Én is nagyon boldog új évet kívánok minden fórum társamnak! Jövőre lesz 20 éves az swsaga, szóval már ezért is egy különleges év lesz a következő. Reméljük lesz még benne sok más Star Wars jóság is.

Sikerekben gazdag Boldog új évet kívánok a fórum minden tagjának!

Boldog új évet, SW-ben, sikerekben, de legfőképp egészségben gazdagot, mindannyiunknak! Nálunk társasjátékos buli lesz, mint vagy 15 éve mindig. Az összes kipróbált egyéb program után (étterem, pub, táncos házibuli) ez lett a befutó már régen. Pár szórakoztató parti, és hipp-hopp átlépünk az új évbe. Sosem tudjuk elég korán kezdeni, hogy legyen idő kiélvezni.

Jó bulizást és boldog új évet

Boldog karácsonyt!

Boldog és áldott karácsonyt kívánok minden fórumtársamnak!

Boldog Új Évet kívánok mindenkinek!

Boldog Új Évet kívánok minden kedves fórumozónak! Legyen mindenkinek egészségben, szeretetben és sikerekben gazdag a 2025-ös éve. Na és persze Star Wars-ban.

Sikerekben, boldogságban, Star Wars-ban, meg minden másban, amit szerettek gazdag új évet kívánok minden kedves fórumtársamnak. Jövőre ugyanitt, ugyanvelünk.

Kellemes Karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!

Boldog Karit!

Boldog karácsonyt kívánok minden fórumtagnak!

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Boldog karácsonyt mindenkinek

Boldog karácsonyt, békés ünnepeket, jó pihenést minden kedves fórumtársnak!

Végül több, mint fél évbe telt, de a végére értem: eljutottam a Star Wars maraton finisébe. Kylo Ren megígérte, hogy befejezi, amit Vader elkezdett. De akkor még nem sejtette, hogy Benként fogja befejezni, amit Anakin akart: visszahozza az életbe, akit szeret. Még soha nem tetszett ennyire az ep.9 mint most. Pedig az elején megijedtem: az első fél óráért annyira nem voltam oda. Jó sok expozíció volt. Rohanva be van dobva egy csomó ötlet. Leia jelenetei szerintem nem az igaziak. Értem miért igy csinálták őket, tiszteletből Carrie Fisher felé, de nem igazán működtek. Több dolgon is húztam a szám. Úgy a 30-dik percnél már kezdtem aggódni, hogy ez nem fog igazán bejönni. Nade kb. onnantól, hogy Rey meggyógyítja a föld alatti kígyót az epizód nálam szárnyra kapott. Óriási élmény volt. Jó volt, hogy pont az ep.9 nézés előtt fejeztem be a Sithek árnyékát. Így hogy elolvastam, hogy pontosan miként haltak meg Rey szülei, meg mi történt az elbújtatása körül, egészen más volt nézni az ep.9-et. Mondhatom, hogy mostanra Rey származását teljesen elfogadtam. Ebben több dolog is segített: eleve nem is rémlett már, hogy az ep.8-ban mennyire "rákap" a sötét oldal Rey-re: amikor először meditál, Luke is ledöbben, hogy mennyire erős a kapcsolata az Erő gonoszabbik felével. Régen zavart, hogy az ep.8-ban maga Rey mondja ki, hogy a szülei senkik voltak. A teljes sequel trilógia fényében eddig nem értettem, hogy érezheti ezt. De a regényből is kiderül: Rey jól sejtette. A szülei úgymond senkik voltak. Az apjának, Dathan Palpatine-nak hiába volt "nagy neve", csak egy kísérlet mellékterméke volt. Amit mindig is bírtam az ep.9-ben az a lépték: itt már a fénykarpárbaj úgy zajlik Rey és Kylo között, hogy közben titáni hullámok csapdosnak körülöttük. A lehető legjobb értelemben űroperás a Rise of Skywalker. Az is tetszik, hogy Palpatine hozzáállása az uralkodáshoz mennyire megváltozott. Most, hogy évtizedekig egy félhalott testben volt, vakon, úgy hogy még a mozgáshoz is egy gép kellett, már nem érdekli a megtévesztés. Nem akar úgy uralkodni, hogy jónak és béketevőnek higyjék. Nincs szüksége az agyafúrt propagandára, meg arra a kifinomult birodalmi hierarchiára, amit az Andor olyan jól bemutatott. Palpatine többé nem akarja a jótevő maszkját hordani az alattvalói előtt. Egy uralkodónak, aki a halál kapujában áll nincs vágya a látszatásra: Palpatine köré már nem törtető katonák és politikusok gyűlnek, hanem sith szolgák. A katonákat nem sorozzák, hanem gyerekként elrabolják és agymossák (most imádtam azt az ötletet, hogy az agymosás nem működik azokon, akik kicsit is Erőhasználók, ezért akik ebbe a szűk körbe tartoznak, hogy van valami képességük azok rendszerint dezertőrök lesznek). Beszédes az is, hogy Palpatine már nem a Coruscantról hanem az Exegolról akar uralkodni. Ha most visszatekintek a maratonomra és ki kéne emeljem, hogy mi volt a csúcs, akkor megint csak meglepve magam egy kicsit az Ahsoka ötödik részére tenném a voksom. Úgy éreztem a Star Wars ott járt a csúcson. Sokszor emlegetik ezt a franchise-t modern mitológiaként, de sose érződött annyira mítosznak az SW, mint abban a részben. Mondom ezt úgy, hogy közben az Ahsoka első évadot - még úgy is hogy az egészet imádtam - egy rangsorban nem tenném az első helyre. De ha a különálló részeket nézzük, akkor az ötödik résznél jobb szerintem egyelőre nincs. A maraton kellemes hozadéka volt, hogy behoztam a lemaradásom a képregények terén. A legkellemesebb meglepetést ezen a fronton a High Republic és a Qi'ra trilógia füzetei hozták. Ez a sok Star Wars fogyasztás óriási élmény volt és megerősített benne: ennél jobb fiktiv univerzum és franchise nincs a világon. A Star Wars a csúcs!

Ritkán látható fotó - végre kiderült Linus Mosk és a dezertőr Luthen Rael közös múltja, mutatjuk!

Dzséjtnek megint igaza lett, mint a Tales sorozatnál, olyan érzéke van a terhes nőkhöz, hogy elmehetne nőgyógyásznak. Komolyra fordítva a szót, annyira jó volt a befejezése ennek az epizódnak, Bix-el, a kisbabával... nekem valahol rímelt az Ep. III fináléjára is. Ez olyan volt, mint egy műalkotás!

Ez a rész lett szerintem a sorozat csúcsa, minden a helyére került, Luthen és Kleya végig olyan titokzatos figurák voltak, de hogy megtudtuk a korábbi múltjukat nekem teljesen más megvilágításba kerültek. Mesteri volt a beszivárgás, Luthen halála, az egész ahogy fel volt építve. Amúgy igen az amikor Luthen megtalálja a kislány Kleyát az nem sokkal a 66-os után lehet, de még az átmeneti, Bad Batch sorozat időszakban valahol. A Naboo az kellemes meglepetés volt, mondjuk a forgatási infókról tudtuk, hogy visszatértek egy helyre forgatni ahol a Baljós árnyakat is felvették. ÁÁ az egész rész annyira jó volt. Lonni pedig igazi hős, de mint kettős ügynök sajnos várható volt hogy Luthen beáldozza, nem tudott volna már segíteni rajta, ahogy magán sem.

Sajnos ezúttal sem eveztünk vidámabb vizekre. Ez Luthen és Kleya epizódja volt, amiből kiderült minden lényeges infó korábbi életükről. Arról, hogy jutottak oda ahová. Mesterin volt felépítve ez az epizód is, ahogy a flashbackek követék egymást a valós eseményekkel. De nézzük részletesen. Először is Lonni. Kár érte. Kiváló ügynök volt! És ez itt most nem a legendás poén újraélesztése, hanem a véres valóság. Felbecsülhetetlen értékű volt Luthen számára az információival, kitüntetést érdemelt volna, nem szívlövést. Kezdtem örülni, hogy megy a családjával Yavinra, ami életképes ötletnek tűnt, de Luthen másképp gondolta. Először nem értettem miért kellett szegénynek meghalnia, de utána gondolva valószínűleg tudta Luthen, hogy neki legfeljebb órái vannak hátra és nem tud már segíteni Lonnin. Így fájdalmas megoldás, de mégis megoldás a kém halála, hisz ha a Birodalom lekapcsolja akkor nagyobb baj is lehetett volna. Lonni fontosságát csak aláhúzza az utolsó információja, amivel olyan láncolatot indít el ami az egész galaxisra hatással lesz. Lonni Jung a szememben beállt azon névtelen hősök sorába, akikre a diadal óráiban senki nem fog emlékezni. A másik ilyen kulcsszereplő Luthen. Dedra nem tudta elengedni Tengelyt és csak rájött a kilétére (ennek kiderítése külön sorozatot érdemelne). Kettejük párbeszéde az epizód egyik csúcspontja! Luthen amint csengetnek már tudja, hogy itt a vég. Ravaszul veszi magához az ősi tőrt, amivel megszúrja magát, de nem hal meg, még nem. Innentől veszi kezdetét Kleya visszaemlékezése a múltra, hogyan is kerültek ők össze. Kiderül, hogy Luthen csak álnév, az igazi neve Lear hadnagy. Kicsit ködös volt hol is harcolt, de úgy tűnt a klónháborúk után nem sokkal a birodalmi seregben szolgált. A laat/i-k hangja volt a nyom ami alapján erre a következtetésre jutottam, de hátha lesz más ötletetek. Az viszont biztos, hogy mészároltak, amiből láthatóan Lear-nek már nagyon elege volt, szinte elbujdokolt a csapatszállítóban és ivott. Katona mivoltát tekintve érthetőek a módszerei, annak fényében meg pláne, hogy miken ment keresztül. Kleya egy árva, akire azon a bizonyos bevetésen talál rá, amikor az összeomlás szélére kerül. Viszont a gyerek lehetett egy reménysugár, hogy ott hagyhatja az őrületet egy más élet kedvéért. Szépen bemutatták kettejük kezdeti életét, nagyon mélyről kapaszkodtak fel arra a szintre amin megismerhettük őket, de a lázadás gondolata mindvégig ott volt velük. Múltjukat tekintve ezen nem is lehet csodálkozni. A visszaemlékezés talán legjobb pillanata volt, amikor a Naboo-n birodalmi szállítókat robbantottak fel. Talán az EPIII óta (most az EPVI-ot nem számolom) most bukkant fel Naboo élőszereplős formában, aminek természetesen nagyon örültem. Kleya kórházi beszivárgása egy korszak végét jelentette számára, és a coruscanti lázadó sejt számára is. Meg kellett válnia nevelőapjától, ráadásul neki kellett elvennie az életét, de erre az élet Luthen mellett már előre felkészítette. Mindenesetre tragikus volt.....főleg ahogy a kamera a legvégén sokáig időzött az emberen, aki évtizedeken át oly' sok mindenkit manipulált, megölt és mindent túlélt. Legvégül pedig elérte a végzete. Nem akasztották fel, ahogy azt talán várta, és valahol jobb, kegyesebb is ez a halál. Luthen képviselte a Lázadás radikális vonalát, voltak tettei amikor igen csak csikorgattam a fogaim, de összeségében véve kedvelte, ami pár könnycseppet is eredményezett. Nyugodj békében Lear! Ami érdekesség volt itt, az Dedra lefogása. Ezt nagyon nem vágtam, hogy mi ért kellett. Ok, beletúrt Heert ügyébe, de amikor ez szóba került Partagaz nem volt bosszús. Aztán meg a felügyelő azzal állít be, hogy le van tartóztatva Partagaz parancsára? WTF? Mi történt időközben? Maradt tehát Kleya és az információ. Jedha, Kyber, Erso....

A következő Tales... minisorozat Tales of the Underworld címmel jön május 4-én!

A nagy hype után alig akartam elhinni, hogy végre-valahára új Andort nézhetek. Az érzés azonban gyorsan elmúlt, mert kb. 2 perc után beszippantott az egész. Cassiant egy küldetés közepén találjuk, ahol egy Sienar bázison lévő új TIE prototípus ellopásán ügyködik épp, egy belsős ember segítségével. A sok sorozattól vagy filmtől eltérően itt nem egyből akcióval indítottunk, hanem egy érdekes beszélgetéssel ami Cas és a beszervezet csajszi között zajlik. Annyira jellemző, hogy egy ilyen beszélgetés után máris rögzült bennem a lány, akit lehet többször nem is látunk viszont. A szökés igazán látványosra és akciódúsra sikeredett, teljesen odaragasztott a székhez. Láthatóan valami nem stimmelt a hajó és aközött amire Cassian számított, de így is sikerült megszöknie. Valószínűleg erre még visszatérnek később. Ebbe a szálba csatlakoznak be Maya Pei felkelői. A nevet már hallottuk Gerrarától az első évadban, és most találkozunk is velük. Az egész sztori jól rávilágított, hogy milyen nagy szükség lenne a szervezettségre. Ezek a felkelők ugyanis borzasztó kaotikus és egymással is folyton ágáló tagokból álló szedett-vedett bandának tűnik, akikre egy ABC kirablását se bíznám rá, nem hogy valami komolyabbat. Ez a rész végén csúcsosodik ki, ahol egymást kezdik el öldösni. Cass csak sodródik az eseményekkel, igazából keresi a szabadulása módját, de egyelőre nem sokra ment ez ügyben. Van olyan sanda gyanúm, hogy a következő részben vezérré fog válni... Ezután láthatjuk Bix és Brasso mindennapjait is, akik láthatóan sikerrel kezdtek új életet egy mezőgazdasággal foglalkozó bolygón. Itt egyelőre nincs sok esemény, leszámítva Bix Gorstos rémálmát, amitől lehet nekem is az lesz. A Mina-Rau egén megjelenő birodalmi hajó azonban azt sejteti, hogy a nyugalomnak hamarosan vége szakad. Kisebb meglepetésemre Krennic már ebben az epizódban feltűnt, méghozzá egy zseniális jelenetben! A Birodalomnak szüksége van egy Kalkite nevű ásványra (Krennic sztorijánál a fenntartható energiáról, hangosan felröhögtem) amiben a Ghorman bővelkedik, ám a bányászat egyet jelenten a bolygó megsemmisülésével. Persze erre mi a megoldás? Takarítsuk el az útból a Gorokat. Egyből beugrott wannseei konferencia, ahol a nácik hasonló ülésen beszélték meg (nem számoltam össze, de lehet még a résztvevők létszáma is stimmel) a zsidókat hogy is lehetne a leghatékonyabban kiirtani. Gyakorlatilag itt is egy nép holokausztját készítik elő. Maga a jelenet mesterien lett felépítve, a kis reklámfilmmel, amely alatt együtt pislogtam Partagazzal és Dedrával, hogy ez most mi a sz*r? Tovább addig, amíg Krennic előáll a tervvel és felfedi miért is gyűltek össze. Ben Mendelson zseniálisan alakít itt, és ez még csak az első jelenete volt. Mi lesz később? Amúgy itt éreztem egy kakukktojást, Dedra személyében. Később maga Krennic ad magyarázatot miért is lett meghívva a nő: ő maga kérte, mert hallott a korábbi tevékenységéről. Dedra pedig nem is okoz csalódást: egyből bedobja, hogy szítsanak lázadást a Ghormanon és akkor könnyedén uralmuk alá hajthatják a bolygót. Mit mondjak....ettől nem lett szimpatikusabb az ügynöknő. A legkülönlegesebb szálat hagytam utoljára, ez pedig Chandrillához és Mon Mothmához köthető. Az esküvőre készülnek Mon kastélyában, aki láthatóan elfogadta a dolgot annak ellenére, hogy az első évadban még mennyire ellene volt (persze nem volt sok választása). Feltűnik itt mindenki aki fontos, Davo Sculdun, Tay Kolma és még Luthen Rael is, akit Davo hívott meg, egyelőre ismeretlen okból. A sok beszélgetés mellett ami a felszínt jelentette csupán érezni, hogy a mélyben nagy feszültség lappang. Elég ha Luthenre vagy Mon egyes jeleneteire gondolunk. De szerintem Tay Kolma se mondta még el a kellemetlen hírét a jótékonysági alapról, mert nagyon gyanús, hogy valami nem stimmel vele. Két emlékezetes jelenet volt itt számomra. Az egyik amikor Kleya flörtölni próbált Vellel, mire az lenéző pillantást dob felé. Mire nem képes az alkohol. A másik már nem ennyire mókás dolog. Szegény Leida itt szembesül azzal, hogy egy gyerekhez akar hozzámenni feleségül. Az anyja szemében ott van a bánat és szomorúság, hogy valami hasonlót ő is átélt gyerekként és talán azóta is annak béklyóját nyögi. Ezzel kapcsolatban láthattuk Perrin és Davo reakcióját is, ami nem tudom lehetett-e volna ridegebb. Ami viszont minden chandrillai jelenetre elmondható, hogy egy újabb hangulattal bővítette a Star Wars amúgy sem szürke palettáját. Újabb bolygó, újabb kultúra, mindez fantasztikus köntösben. Ezt várom a Star Wars-tól. A bevezetés tehát hozta a szokásos magas Andor színvonalat, és valahol boldog vagyok, hogy nem kell most egy hetet várnom a folytatásra.

Parancsoljatok:

Boldog új évet kívánok én is mindenkinek!

BUÉK! És így utólag Boldog Karácsonyt!

Áldott, Békés és Boldog Karácsonyt minden kedves fórumtársnak.

Boldog karácsonyt!

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!

Kellemes karácsonyi ünnepeket mindenkinek a fórumon

Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok.

Nagyon érdekes, hogy SM-33 megint úgy fogalmazott, hogy "nem mondhatom hogy emlékszek At Attinra". Nem azt mondja, hogy nem emlékszik rá, hanem hogy nem mondhatja, hogy emlékszik rá. Szerintem a gazdái úgy állították be, hogyha esetleg elveszik akkor ne beszélhessen a bolygóról, ezért ez tiltott a szoftverében. Egy ponton valszeg felül fogják írni ezt a blokkolást és elmondhatja majd hogy miként került oda.

Ezek fognak jönni idén.

Nehéz írni a részről mert még mindig kavarognak bennem az érzelmek. Volt már megannyi csúcspont az SW-ben, és az amit itt láttunk méltán kerül majd be a Star Wars panteonjába. Talán még soha nem mutatkozott meg egyszerre a Birodalom aljassága, gonoszsága és minden egyéb rossz tulajdonsága annyira nyersen és brutálisan, mint itt. A végletekig feszítették a húrt, de a Ghormaniak még akkor se támadtak rájuk, csak kántáltak, énekeltek ami megindító volt. Az évek óta tartó sanyargatás után elértek arra a pontra, hogy kiálljanak szabadságukért és a bolygójukért. Az öreg Rylanz csak a legvégén ismerte fel, hogy kelepcébe kerültek. Kilátástalanul próbálta a tömeget visszatartani, de az évek alatt felgyülemlett frusztráció már kitört, és nem lehetett visszaterelni a palackba. Erre jött rá a fiatalabbak elszánt harcikedve, köztük a lányáé is, aki nem hallgatott az apjára, amiért az életével fizetett. Wilmon és Cassian eleinte csak sodródtak az eseményekkel, ám később szerves részeivé váltak. Cass végig a küldetését tartja szem előtt, de nem sikerül tiszta célpontként Dedrára lőni. Vagyis egyszer majdnem, de akkor közbelép Syril. Nem gondoltam volna, hogy ezt fogom írni valaha is, de megkedveltem a fickót. Az évek alatt kikupálódott, és igazából itt mutatkozott meg, hogy Syril Karn jó ember. Ahogy fojtogatta Dedrát az nagyon durva volt! Hirtelen kiadott minden magában rejlő frusztrációt, amit a női nem irányába egész életében felhalmozott. Syril Karn végre a sarkára állt. Tulajdonképpen Dedra vallomása után világosodik meg, hogy a Birodalom egy aljas és gonosz hatalom. Ehhez biztos jól jöttek a Ghormanon töltött évei, de akkor is megrázó volt látni, hogy a felismerés szinte összetörte. Miután Dedrától elbúcsúzik, elveszve bolyong a palmoi káoszban, és akkor Ahab kapitány megpillantja a fehér bálnáját. Úgy veti rá magát Andorra, mint egy véreb. Valószínűleg abban a pillanatban a világ összes bajáért őt okolta. Csak akkor világosodik meg, hogy a kicsinyes bosszúja már nem számít, amikor Andor visszakérdez hogy ki is ő valójában? A legnagyobb tragédia, hogy a megvilágosodás pillanatában kap fejlövést, amikor tényleg lehetett volna valaki a saját jogán, és nem csak egy báb a különféle játszmákban. Borzasztóan sajnáltam...magam se hittem mennyire. Férfiasan bevallom megsirattam. Tragikus sors az övé, és szerintem abszolút nem ezt érdemelte. A végén még Eedy-t is megsajnáltam, szegényen látszott, hogy mindjárt összeomlik. Syril mellett Dedra is elindult a lejtőn. A Ghormanon most akkora trauma érte, amiből nem tudom lesz-e visszaút. Gyanítom nem. A Syrillel való konfrontáció majd később a férfi halála olyan érzelmi hullámot indított el benne, ami majdnem ott helyben zúzta össze. Zseniális jelenet amikor próbálja összeszedni magát a jelentése előtt, de csak kínlódik, szinte agonizál. Bizony, valahol már Meerot is sajnálom, nem tehetek róla. De ilyen az, ha valaki a gonosz szolgálatában áll. Előbb-utóbb rámegy lelkileg is, ha nem velejéig rossz ember. A konfliktus kirobbantása maga a Birodalom esszenciája. Saját embereit képesek beáldozni, senki nem számít, csak a cél. Ez eddig nagyjából átvitt értelemben zajlott, legalábbis olyanra nem emlékszem, hogy nyíltan fejbe lövik a sajátjaikat. Ekkora már egy lőporos hordó az egész tér, és robban is annak rendje és módja szerint. Egyre nagyobb volumenű mészárlás veszi kezdetét, ami a végére átterjed az egész városra, és gyanítom a bolygóra is. Ahogy a Ghorok sorolják a halottak számát, és segítségért könyörögnek az szívbe markoló. A birodalmi droidok eszméletlen hatékonyak voltak. Ahogy dobálták az embereket 40-50 méterre, mint valami terminátorok, félelmetes volt. K2 feltűnése nem is lehetett volna ennél szomorúbb. De legalább most már Cassian mellett van. Samm maradt a Ghorman frontban, és valamit törlesztett Cintáért, amikor megmentette Cassian és Wilmon életét azzal, hogy elgázolta K2-t. Wilmon hátramaradt a ghormani lázadókkal, így ő szerintem ezzel kikerült a képből. A rész méltó lezárása volt a birodalmi média elferdített híre, ami a lázadókra keni az egész Ghorman incidenst. Már alig várom a következő részt, hogy egy kis elégtételt kapjak az itt történtek után. Zseniális rész volt, minden pillanata arany. Az összes szó és történés a helyén, pengeéles, tonnás súlyú jelenetek egymás után. Bravo!

Itt van az új (és valszeg a végső) előzetes

Itt van a hivatalos csatornán is, valamint egy új poszter:

A Bad Batch megnyerte az 52. Saturn Awards "Best Animated Series or Special" díját.

Csatlakozom én is, BÚÉK mindenkinek, remélem a karácsonyhoz hasonlóan bejön, hogy egy jó Skeleton Crew résszel legyünk gazdagabbak holnap! Tüzijátékot a népnek!

Kellemes karácsonyi ünnepeket mindenkinek!

Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok a fórum minden tagjának!

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves fórumtársnak!