Ugrás a kommentre
A fórum támogatása

A fórum közössége

Donát

Írta: Donát
- A fórumról

 Megosztás

Ajánlott hozzászólás

Rog Tanácstag

Rog

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Nem igazán tiszta hogy ez miért jött. Az egyik tippem hogy amiatt hogy lógva hagytam ezt a témát. Azt úgy igazán nem tudtam biztosra hogy mi lesz vele. Azt tudtam hogy ha szakítok vele néhány napig akkor leülepszik és talán normálisabban fogom szemlélni a dolgot. Nem azért vettem elő mert szítani akarom a tüzet de amúgy is van néhány dolog amit beírhattam volna és pótolni akarok plusz lereagálok néhány közben bepötyörészett dolgot ami mellett nem tudok elmenni. Azt azért leszögezem hogy egyik reakcióm se rossz szándékú annak ellenére hogy néhol olyannak tűnik.

Meg ha letojnám az egészet akkor olyan lennék mint azok akik totál elnyomnak és nagy ívben letojnak másokat és igazságtalankodnak másokkal és az olyanokat meg rühellem és annál jobb és nem rosszabb akarok lenni.

 

 

2023. 12. 04. - 22:16, Iqvi írta:

Nem tudom, szerintem simán lehet a tetszik jelet is köszönésként értelmezni, fordítani.

 

Klassz megközelítés. Akkor majd úgy fogom fel.

 

 

2023. 12. 04. - 22:22, Donát írta:

Számomra a tetszik és a köszönöm ilyen helyzetben kb. egyenértékű gomb.

 

Idézet

A zöld nyíl nálam ebben a szituban csereszabatos a lilával

 

Azért néhány bibi mégis van. Legjobban te tudhatod hogy te mit hogy fogsz fel míg mások vagy rájönnek maguktól, vagy segítséggel, vagy sehogy. Olyan meg úgysincs hogy mindenki mindig kapásból tudja hogy mit gondol a másik. Felfoghattam volna úgy is ahogy te és talán sikerült is volna ha nem lenne bennem az a nagy bizalmatlanság vagy milyen nyavalya.

 

 

Idézet

Nem teszem, mert rohadtul századlagos, hogy milyen biszbaszt nyomnak rá, amíg POZITÍV visszacsatolással jelzik, hogy köszönik a munkám. Ami lehet KÉK, ZÖLD, LILA visszajelzés, vagy akár egy interakció

 

Abban nem vagyok biztos hogy így állnál hozzá ha téged is egy csomószor elnyomtak volna és nem értékelték volna rendesen amit csinálsz. Az olyan dolgok nélkül könnyű az ilyesmikhez is normálisan viszonyulni.

 

 

Idézet

ezt te nem tudod vagy akarod megérteni

 

Most azért már meg tudom.

 

 

Idézet

külön meg is köszöntem neked ma reggel

 

És sajnos azt nem fogadtam el de már elfogadom. Szóval szívesen!

 

 

Idézet

mindezek után nekem empátiából kéne leckéket venni

 

Azért ennyire nem kell engem leírni mert jóval több empátia van bennem mint hiszed. Ha kevés vagy egyáltalán nem lenne bennem akkor például nem támogatgatnék olykor lóvéval akár csekken, akár SMS-sel, akár gyűjtődobozba dobott pénzzel és akár átutalással olyanokat akik rászorulnak mégpedig úgy hogy sokszor én se állok jól anyagilag. Például van hogy jótékonysági akció miatt, van hogy valaki betegsége miatt és van hogy a UN Women nöjogi szervezetnek vagy minek adakozgatok. Vagy ha nem lenne bennem elég empátia akkor nem cipősdoboz akcióznék néhány éve. Vagy nem vigasztalgatnék a világ különböző pontjain élő szinte teljesen idegeneket azon a discord szerveren ahová feljárkálok és azon a twitter fiókomon keresztül amelyikkel popkultúrától független emberkéket követgetek. Vannak az olyan felületes ismerőseim közt az LGBTQ közösségbe valók nem is kevesen úgyhogy még azt se lehet rám mondani hogy bigott vagyok. Ha tehetném kiállnék minden elnyomott és igazságtalansággal sújtott ember mellett és még intenzívebben is csinálnám de nekem is vannak korlátaim. És önzetlenül csinálom illetve csinálnám az egészet és nem várnám el hogy bárki is megköszönje. Ez a mostani megköszönés miatti kiakadás javarészt csak amiatt volt hogy már jó régóta ismerjük valamennyire egymást és úgy éreztem hogy annak ellenére nem tisztelsz annyira hogy azt a vacakolást megköszönd. Sokszor tévedtem már de ha valahogy megtudom hogy tévedtem akkor be tudom azt látni és most is beláttam. 

Plusz ha nagyon empátiahiányos lennék akkor nem álltam volna ki Emma Watson mellett az Instáján mikor néhány hete elég csúnyán nekiestek több százan amiatt hogy nem szólal fel Palesztina érdekében. A sok ökörnek lövése sincs arról hogy mivel foglalkozik és mivel nem de azért ugatni azt tudtak. Én meg mivel elég sokat jelent nekem nem bírtam tovább és kulturáltan leoltottam őket olyanokkal hogy még foglalkozhat valahogy azzal a témával attól hogy nem tudunk arról semmit se hogy foglalkozik-e vele. Meg hogy ő is csak ember és hogy ha felszólalna még nem tűnne el az aljasság a világból és nem lenne világbéke sem. Meg azzal hogy nem rosszat érdemel azért amiket csinált illetve csinál, meg hogy tisztelni kéne a magánéletét pláne úgy hogy eléggé betett neki az hogy híres lett és az elmúlt három év alatt terápiára kellett járnia plusz meghalt a nagyanyja és a nagyapja. Piszkosul megérdemlik őt azok akik képesek voltak rászállni. Sok hálátlan f@sz. És kábé kétezren irkáltak ahhoz a három képhez amiket akkor berakott. Azért érdekelne hogy elvettem-e a kedvét némelyik marhának mielőtt piszkálni akarta volna meg hogy mások is kiálltak-e mellette. Remélem mindkét esetre hogy igen mert csak úgy lenne jó.

Azért nem csoda hogy annyira megszerettem mert elég könnyen tudok vele azonosulni mivel mindkettőnk életében van néhány közös dolog. Például nekem is el kellett mennem a suliból mert csesztettek és neki is. Mondjuk lehet hogy más oka is volt annak hogy elment, például meló meg ilyenek de az vastagon benne volt hogy órákon beszólogattak neki. Meg én se bírom igazán ha beleszólnak a dolgaimba és ő sem. Plusz mindketten segítünk valahogy másoknak, utáljuk az elnyomást, pszichés problémások vagyunk és nemrég elvesztettük a nagyanyánkat és a nagyapánkat. Mintha lelki társak lennénk és olyan ö nekem mintha a hugim lenne.

 

Szóval nagyjából ennyit rólam és az empátiáról. Vannak hiányosságaim azon a téren például azzal hogy osztom azokat akik szerintem lenéznek de annyira reménytelen eset azért nem vagyok. Azt meg a fene se tudja hogy megszabadulok-e attól a dologtól.

 

 

2023. 12. 05. - 0:20, Darth Cupsy írta:

Lehet megmagyarázni mindent, de attól függetlenül az a két válaszod üti egymást.

 

Tőlem üthetik. Nem bánom. Kibírom. Nekik fáj jobban. De szerintem akkor sem számít az az értékelős dolog mert csak akartam ami már a múlt.

 

 

Idézet

De mi az, hogy  nem jön le?

 

Nekem úgy jött le hogy nem jött le rendesen neki. Azt meg leirkáltam már hogy miért gondoltam úgy tehát nem éri meg jobban belemenni.

 

 

Idézet

Hiába tudod, hogy min akadtál ki, ha nem látod át

 

Hát úgy tényleg nincs sok értelme. Azzal meg nem vagyok kisegítve nagyon ha később tudom meg hogy mi van.

 

 

Idézet

Az is alap, hogy nem azért segítünk valakinek, mert azt várjuk, hogy utána megveregessék a vállunk. hanem önzetlenül

 

Csak épphogy elég jó vagyok önzetlenségből. Lásd fentebb. Te se vagy amúgy abban a tekintetben különb hogy össze-vissza kombinálsz mindenfélét úgy hogy nem látod át a teljes képet. Van amit jól átlátsz de van amit nem és a nem jól átlátott dolgokból levonsz valami valótlant és az alapján alázgatsz.

 

 

Idézet

Az egyik gond épp az, hogy itt állsz neki pattogni egy olyan közegben, ahol a társaság nagy része, támogató jelleggel viszonyul hozzád, a másik az, hogy olyan semmiségeken, hogy az nonszensz. De gondolom pont azért itt, mert ezt egy biztonságos helynek érzed ahol nem érhet semmi atrocitás. Ha mondjuk a nyílt utcán valaki leejtené a tollát a földre te vissza adnád neki és nem köszönné meg arra is így kiakadnál és elkezdenéd mondani neki a magadét vagy csak csendben morognál magadban? 

 

Fogós. Ha valaki régebbi ismerős lenne akivel úgy-ahogy jóban vagyunk az aki nem köszönné meg akkor biztos szóvá tenném. Egy idegennek könnyebben elnézném az olyasmit mert nem lenne alapom elvárni tőle hogy komolyabban emberszámba vegyen. Nem lehet jóban mindenki mindenkivel és mindenkinek tekintetbe venni mindenkit.

 

 

Idézet

Lövésed sincs az egonak a mibenlétéről, valamint kevered a dolgokat. Attól hogy valakinek alacsony az önértékelése, önbizalma még lehet hatalmas egoja, sőt azok épp, hogy olyan dolgok amik képesek azt nagyon megfelelően táplálni. Mert akinek van egy egészséges önbizalma annak nincs szüksége vagy csak vajmi kis mértékben az egojára.

 

Akkor meg van egy akkora egóm hogy ahhoz képest a galaxis őrzős Egó kispista. Belefér nálam ha nem tudom mi az egó és keverem a dolgokat. Nem dőlök miatta a kardomba. Van még jó néhány alap dolog amivel nem vagyok igazán tisztában és az se izgat.

 

 

Idézet

Az ego végsőkig küzd az életben maradásért, emellett birtokol, irányít, hatalomra éhes. Az ÉN. ENYÉM, NEKEM, ENGEM mondatok, és gondolatok mind-mind az egónk szüleményei.

 - NEKEM van igazam! ÉN előre megmondtam. ÉN jobban tudom.

- Az ÉN házam, autóm, életem, gyerekem, barátom, kacsám, libám, tulajdonom. ÉN rendelkezem felette, nem adom másnak, nem nézhet rá más. ÉN vagyok a legjobb, legokosabb, legviccesebb, legszebb, legügyesebb, legmenőbb, legsukárabb.

     Ugyanakkor előszeretettel szenved és panaszkodik. Igazi mártír tud lenni;

 - ENGEM mindenki csak kihasznál. ÉN mindent megtettem értük. Utálnak ENGEM. ÉN nem ezt érdemeltem tőlük. ÉN vagyok a legbetegebb, legszerencsétlenebb, legostobább, legeltiportabb, legkihasználtabb, legkevésbé értett, legkissebbrendűbb.

      Az előbbi esetben az egó túl nagy, azaz túlműködik, míg az utóbbiban túl kicsi, alulműködik. De mindkét esetben el akar érni valamit, boldogulni akar, a „Menő Ego” akit bálványozni, csodálni, elismerni kell, és a ártatlan „Mártír egó” akit sajnálni, vigasztalni, simogatni kell.

 

Itt is van mit tisztázni.

- Nem tartok ott hogy a végsőkig akarjak küzdeni a túlélésért. Annyira nem jó nekem ez a bolygó hogy mindenáron itt akarjak élni. Annyira elegem van abból a sok kegyetlenkedésből és igazságtalanságból ami a létezése során összejött hogy ha lehetne egy másik galaxisba mennék innen.

- Nem akarok uralkodni senki fölött mert rühellem az elnyomást.

- Egyáltalán nem gondolom azt hogy bármiben a legjobb vagyok.

- Nem szeretek szenvedni és panaszkodni.

- Nem tartom magam legbetegebbnek, legszerencsétlenebbnek, legostobábbnak, legeltiportabbnak, legkihasználtabbnak, legkevésbé értettnek és legkisebbrendűbbnek. Ha ellenkezőképp gondolnám akkor tutira annyira besokalltam volna hogy ha lehetne vagy százszor csináltam volna ki magam. Azt meg amúgy se lehet tudni hogy mi a legilyenebb és a legolyanabb és amiatt értelme se lenne azzal foglalkozni.

- Olyan nagyon azért nem akarom hogy bárki nem rokon sajnáljon, vigasztaljon és simogasson. Ha közel akarnék engedni magamhoz valakit akkor a sajnálatot és a vigasztalást teljesen el tudnám fogadni. A simogatást egyelőre már nem mert nem komálom ha bárki is hozzám ér. Igaz az olyasmik szinte már a családon belül se kellenek már egyáltalán. Nem szeretek nehezen megkapható dologra várni.

 

Ha más jött le az irományaimból akkor máshogy van lejőve oszt kész. Sokat nem tudok kezdeni vele.

 

 

Idézet

És mi ezzel a probléma? Senkije se egyikünk a másiknak semlegesen viszonyulok hozzád, mint ahogy a kasszásnénihez a boltban vagy a buszsofőrhöz, taxishoz etc.

 

Nem problémáztam rajta egy pillanatig se. Simán csak beírtam amit gondoltam.

 

 

Idézet

Vegyünk egy példát azt írod állandó stressz van benned, teszel valamit ellene? Hogy akár csak picit enyhüljön, vagy egyáltalán utána néztél milyen módszerek vannak amik működhetnek nálad? 

 

Olyasmiket amiket a dokik javasolgattak. Azt mondták mozogjak többet. Bicajozzak, fussak meg ilyesmik. Azok vannak plusz könyvből relaxációs gyakorlatozok és a pincében levő boxzsákot püfölgetem.

 

 

Idézet

Nem tudom mi volt, de tőled amúgy is csak a saját szemszögedtől torzult képet kapnék , úgyhogy ne is írd le kérlek, de ha ezt művelted a családoddal is 25 éven keresztül akkor én nem csodálom, hogy elfordultak tőled. Egyszer minden pohár betelik.

 

Akkor is leírom mert ez is olyan hogy nehéz szó nélkül hagyni. Aztán kezdhetsz vele amit akarsz. Max ezt is rendesen félreértelmezed. Nem csak a saját szemszögemből eltorzult képet kapsz hanem olyat is ami a valóságnak megfelel. Merthogy egy rakat velem kapcsolatos dologgal kapcsolatban eléggé tévúton jársz és azok meg a te szemszögedből vannak eltorzulva. Annyira azért nem kéne bemesélni magadnak tévesen olyan dolgokat amikhez sose volt közöd. Nem te élted az életem aminek örülhetsz és pusztán leírott dolgok alapján csak nem kéne totál leírni a másikat mintha a legalja lenne.

Egy az hogy nem csináltam olyat amitől elfordulhatott volna tőlem a családom. Vagyis igen de az meg az öcsém eltorzult szemszögéből nézve olyan dolog ami miatt el fordult valamennyire tőlem és az nem számít mert az egész szitu nem észszerű mivel nincs is igaza.

Az hogy a faterom részben és az öcsém meg egyáltalán nem tud hozzám rendesen viszonyulni meg hogy neheztelek rájuk amiatt és hogy rendesen megutáltam az öcsémet még nem jelenti azt hogy elfordultak tőlem. Tehát ez is a te koholmányod ami a franc se tudja hogy alakult ki.

A faterommal valamennyivel szerencsésebb a helyzet mert valamennyire meg tud érteni és aránylag tűrhetően elvagyunk egymással. Máskülönben elég nehéz is lenne együtt élünk. Ha nem jönnénk ki jól és ha elfordult volna tőlem akkor szinte állandóan marnánk egymást. Vele csak az a gond hogy nincs benne elég empátia ahhoz hogy a pszichés bajaimat eléggé átlássa plusz általában a lelki dolgokat nehezen fogja fel és neki úgy jól van és nem akar előnyére változni és eléggé önző mód még csak meg se próbál ezen változtatni. Na ő aztán tényleg olyan hogy szerinte minden jól van úgy ahogy csinálja még akkor is ha tényleg rosszul csinálja. Családon belül meg elég hülyén veszi ki magát az ha a családtagok nem számíthatnak egymásra. 2013-ban meg is mondta mamámnak telefonon hogy nem fog hozzám alkalmazkodni. Meg is lett róla a nagyon pozitív véleménye.

Eddig a legdurvább ilyen megnyilvánulása az volt hogy mamámnak mikor az egyik nagybátyám már nagyon beteg volt azt mondta hogy ugyanaz lesz majd vele mint ami anyámmal lett. Vagyis hogy majd egy csomó kínlódás után meghal. Nem vigasztalta vagy támogatta volna ahogy kellett volna. Inkább még a reményt is elvette volna tőle. Mamám elvesztette a lányát és eléggé várható volt hogy a fiával is úgy lesz de a hülyeség az jött annak a krapeknak kifelé a száján. És akkor amikor mondtam neki hogy nem kellett volna azt mondani azt mondta hogy beszélni kell róla. Aztán mondtam neki hogy nem úgy kéne beszélni róla és ráhagytam.

Tehát nem mondanám hogy túlzottan nehézkesen könnyű vele élni de nem is túl nehéz. Csak épp lehetne azért hova fejlődni a dolognak.

Öcsémmel meg az a helyzet hogy már jó korán elkezdte azt hogy szinte csak magával foglalkozott míg velünk nem igazán akaródzott neki. Magától semmit se tett meg a familiájáért és többször azt is nehezen vagy egyáltalán nem akarta megtenni amire kérve lett. Főleg velem játszotta azt el. Volt hogy ellopták tőlem a mountain bikámat de nem akart kárpótolni miatta akár úgy hogy vesz nekem egy másik bicajt vagy ad lóvét hogy vehessek egy másikat. Elhagyta a digitális fényképezőmet de utána nézni nem akart hogy hátha megtalálja. Inkább jó bunkó módjára elhajtott a fenébe.

Meg itt van még például a mostani eset hogy évek óta a fater anyjának a házában lakik a csajával és ők úgy fogják fel hogy az úgy már csak az övék és hogy rajtuk kívül nincs másnak joga ott lenni. Nekem meg az naná hogy nem tetszik hogy kitúrnak abból ami az enyém is. Osztatlan közös tulajdon amihez minden tulajnak egyformán joga van és egyik se rendelkezhet azzal úgy hogy az a másik érdekeit sértse. Tavaly nyáron amikor összevitáztunk abban a kecóban már eléggé felment bennünk a pumpa és kiabáltunk is mire a csaj felhívta a zsarukat hogy ott balhézok és hogy magánlaksértés történt. Öcsém meg elvette tőle a telót és mondta a hekusnak hogy nem kell foglalkozni az egésszel mert csak a hülye bátyja balhézik. Mert neki csak hülye meg nem normális vagyok.

Volt hogy kábé tizennégy éve négyszáz rugót adtam neki hogy egy menő mocit tudjon venni és azt se adta még meg és amikor mondtam neki hogy még lóg vele simán csak negatív sz@rnak nevezett.

Plusz a porta rám eső részét ki kéne nekem fizetnie mert az egészet ők használják de az se akaródzik mert másra is kell. Nemrég meg amiatt vesztünk össze. Mondtam is hogy addig ne jöjjön át gyúrni a régi kondis szerkentyűnkkel amíg nem rendezi. Úgy voltam vele hogy ha én nem lehetek ott ami az enyém is akkor ő meg ott ne legyen amiből semmi tulajdonrésze nincs. Aztán meg meggondoltam magam mert ha úgy marad a dolog akkor meg én nyomom el őt. Pedig rendesen megérdemelné.

Nem ragadt rá semmi abból hogy sokszor a magam dolgát felfüggesztve rögtön segítettem neki és hogy egy csomó más dolgot is megcsináltam. Neki jobb önzőzni és bunkóskodni és csak akkor felém nézni ha kell valami.

Ráadásul a fater meg pártatlan akar lenni mert nem akar mellém állni a másik fiával szemben amivel megmutatta hogy megint nem lehet rá számítani. Nem lep meg mert régen öccsét is semmibe vette egy csomó ideig pedig ő sokkal emberségesebb volt. Neki is csúnyán összejött és a vége az lett hogy annak tetűfészek háznak a padlásán felakasztotta magát.

Pedig amúgy már jó régóta van az hogy öcsémnek és a faternak sem felhőtlen a viszonya. Az öregem nem is akarja igazán hogy amaz a közelében legyen plusz a csajt se bírja. Tojnak is mindhárman egymásra. Vagyis nem teljesen mert az öcsike őt is megkeresi ha kell neki valami. Máskor meg felénk se néz. Szép kis család lettünk.

 

Tehát nálunk az van hogy úgy igazán senki se fordult el a másiktól. Az hogy öcsém hajlamos minket semmibe venni még nem jelenti azt hogy teljesen elfordult tőlünk. Ha el is fog az csakis azért lesz mert egy szemétláda de az úgyse számít sokat ha az elfordulás túlnyomórészt miatta történik meg mert.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Donát Tanácstag

Donát

Hozzászólás ideje:
  • Szerző
Hozzászólás ideje:

Rendben van @Rog részemről ok, lépjünk tovább. :peace:

 

Viszont az empátia kapcsán annyit még, hogy én nem mondtam, hogy nincs benned, csak annyit írtam, hogy nem hinném, hogy nekem abból leckéket kellene venni.

Ami egyébként igaz is, ugyanis az átlagnál nagyobb az EQ-m, ami inkább nehézzé teszi az életet, mint könnyűvé...

  • Nagyon tetszik 1
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Rog Tanácstag

Rog

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Köszi! :)

 

 

3 órával ezelőtt, Donát írta:

Rendben van @Rog részemről ok, lépjünk tovább. :peace:

 

Én is így vagyok már vele. :peace:

 

 

Idézet

Viszont az empátia kapcsán annyit még, hogy én nem mondtam, hogy nincs benned, csak annyit írtam, hogy nem hinném, hogy nekem abból leckéket kellene venni.

Ami egyébként igaz is, ugyanis az átlagnál nagyobb az EQ-m, ami inkább nehézzé teszi az életet, mint könnyűvé...

 

Azt se tudom már hogy tudtam-e ezelőtt arról hogy azt is lehet mérni. Nagyon nem rémlik olyan. Akkor meg újra tanultam valami újat.

Amúgy meg annak sincs értelme hogy bárkik is összeméricskéljék az EQ-jukat mert az a lényeg hogy legyen az emberekben emberség és ha még kevés is van akkor az is számít valamit. A lényeg hogy jó ember legyen az illető.

Amúgy nem gondoltam azt hogy úgy gondoltad hogy egyáltalán nincs empátiám és csakis tisztázási célból írkáltam be azokat. Jobbnak láttam ezt is tisztázni ha már megfordult a fejedben az hogy az megfordult a fejemben. Lett már itt elég probléma abból hogy olyat néztem ki itt belőled és másokból amit nem kellett volna és tutira nem hiányzik se Neked se másnak az hogy még egy olyasmi legyen.

 

Plusz ezennel kérek elnézést Tőled, @Dzséjt-től, @Darth Cupsy-től és mindenkitől akiket szintén felkavart az amit mostanában leműveltem. Úgy érzem hogy ez így tisztességes mert azok akik jók másokhoz tényleg nem érdemlik meg azt hogy a jóért rosszat kapjanak. Tehát megbántam és sajnálom az egészet. Ha csak úgy annyiban hagynám a dolgot akkor tutira nem lennék különb a hálátlanoktól akiket utálok és olyan lennék mint aki bort iszik és vizet prédikál és annál mégiscsak jobbnak kéne lenni.

  • Nagyon tetszik 1
  • Tetszik 4
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
  • 2 héttel később...
  • 2 héttel később...
Frenkie Tanácstag

Frenkie

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Üdv Mindenkinek!

 

Tavaly a Cekebration után eltüntem a fórumról csak a "like" jelekkel kommunikáltam. Persze mindennap feljártam elolvastam mindent.. Ennek több oka volt. Márciusban meghalt édesapám,

és mikor visszajöttünk Londonból az összes intézkednivaló rám maradt(a húgom nem egy intézkedős fajta). Közben az én lakáskasszám is lejárt. Életemben nem jártam annyit bankfiókba és közműszolgáltatók

irodájába mint tavaly tavasszal.:D

Ráadásul apám elképesztő mennyiségü dolgot halmozott fel a lakásában. Rengeteg edény, szerszám, csavarok, stb. Ha valami olcsó volt megvete és bontatlanul ott volt. Pl egy vasaló amit 2016-ban evtt az bontatlanul ott volt. Sose használta. Ezeket mind ki kellett pakolni. Heteken át odajártam pakolni, illetve amit el lehetett adni azt a sógorommal(neki van autója) áthoztuk az én lakásomba.

Ezt a rengeteg mindent aztán felrakni a jófogásra illetev a marketplace-re. Persze nem panaszkodom hisz pénz lett belőlük.

De nagyon időigényes feladat volt. 

Épp kezdett rendeződni mindenmikor július elején a munkahelyemen észrevettem hogy a bal szememmel rengeteg kis fekete pontot látok. Mondom biztos a fáradtság.

Hívtam egy egészségügyben dolgozó barátnőmet, és ő mondta hogy menjek el a szemészetre, mert ez nem tréfa.

Kiderült hogy üveghártyaszakadás ,és lézerrel "meghegesztették". Ha megtartja a retinát ez akkor nem kell műteni. 2 hetente jártam vele és mindig utólézerezték. 

Mivel fizikai munkát végzek nem is dolgozhattam vele. Augusztus elején kiderült hogy műteni kell. A műtét során gázt tesznek a szembe. Ez segíti a retinát a helyén

tartani amig a seb nem gyógyul. Ezt a gázt a szervezet  feldolgozza. Olyan mint mikor a véraláfutásnál a vér elöbb-utóbb felszívódik.

A gáz felszívódása valakinél 2 hét valakinél 2 hónap. Addig nincs munka sem és se sportolás se cipekedés. Nálam 2 hónap volt, október végén mentem dolgozni.

Addig olyan mintha egy koszos akváriumon át látnál a bal szemeddel és ahogy a gáz szívódik fel egyre jobb a látásod. Hiába volt nyár nem mehettem biciklizni, 

csak séta. Hálistennek filmet nézhettem, de mikor kényszerből nézed a filmeket az sem jó. Untam nagyon. Videójátékozni nem akartam vele mert ott nagyon ugrál a szem.

Az Ősz ezzel és apám bútorainak a zelszállításával tel ami szintén nem volt egyszerü. Aztán decemberben már a hócipőm tele volt úgy mindennel és csak punnyadtam és persze hogy elkaptam anáthát

karácsony elött.

Ezekre még rájött a sajnos néha rámjövő "mármeginthülyénekvagyoknézveésezértmegsértődöm" hatása. Ez is azóta tisztázódott.

Viszont a tavalyi év fénypontja természetsen a londoni út volt. Ott is főleg a Celebration maga és a RAF múzeum @Dzséjt-el.

 

A lényeg hogy idén ismét aktív leszek a fórumon a nagy szívások már mögöttem vannak.

 

 

 

  • Nagyon tetszik 8
  • Meglepő 1
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Pildi Tanácstag

Pildi

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

@Frenkie, sok az egy embernek, amin tavaly keresztülmentél. Remélem, az idei év sokkal jobb lesz!

Abba a helyzetbe sokan beleesünk időnként, hogy sötétebb szemüvegen át nézve rosszabbnak látjuk a dolgokat, mint amilyenek valójában. Én is jártam már így. Ezen segít. ha nem veszítjük el a bizalmunkat, és elhisszük, hogy jobbra fordulhatnak a dolgok. "Egy új nap mindig új reményt ígér." 

  • Tetszik 2
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Dzséjt Tanácstag

Dzséjt

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Ody és én egy kérdéssel fordulunk felétek. Ért valaki itt a MySQL adatbázisokhoz? Vagy esetleg ismer olyat, aki ért hozzá és hajlandó lenne rápillantani a fórum adatbázisára? Ugyanis van egy motorház alatti gondunk, a fórum belső rendszere hibát jelez. A működésben nem okozott eddig fennakadást, de félő, hogy a nemsokára befutó nagy frissítéskor már gond lesz. Ezért lenne jó, ha egy hozzáértő nézné meg, mert amit eddig kaptunk az Invasiontól és a DotRoll-tól, azzal nem sokat tudtunk kezdeni. Sajnos ez olyasmi, ami a mi tudásunkon túlmutat, és az adatbázis nem olyan része a fórumnak, amit jó lenne elcseszni (egy rossz helyre tett vessző és kinyírhatjuk az egész fórumot).

Ha lenne valaki, aki hajlandó lenne ránézni az adatbázisra, annak nagyon hálásak lennénk.

 

Ugyanitt olyan jelentkezését is szívesen vesszük, aki ért a képszerkesztéshez.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
  • 2 héttel később...
Bence1997 Tanácstag

Bence1997

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Nincs semmi baj srácok, napi szinten követem a fórumot, csak valahogy hozzászólni nem volt kedvem a dolgokhoz (például a Mandó filmes hírt bár közzétettem a fórum facebookos oldalán, igazából egy vállrendítéssel fogadtam), így a fórumra se léptem fel. De most már kezd visszatérni a kedvem, hosszú idő után újra belenéztem az Ahsokába, valamint egy nagyon régi, 1-2 éves tervemet is újra előhalásztam a héten, de erről majd később. :D

  • Nagyon tetszik 2
  • Tetszik 5
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

×
 Megosztás
Vissza a topik listához

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.

  Elfogadom