Az Andor sorozat

[Kenobi tábornok]

Fent van a 9. rész. A címe Nobody's listening (Senki sem hallgatózik).

 

50 perc

[Ody Mandrell]

Számított a téli időszámítás, mert már nyolckor felkerült. 

 

Döbbenetes rész volt! Akkor feszültség és dráma van benne, hogy még most is remegek.

[NorbiLordi]

Láttunk olyat amire mindenhol számítottam de Star Warsban pont nem

[Nute Gunray]

Felcsigázni azt tudjátok az embert.

[Iqvi]

Na jóvan. Most már meg kell nézzem! 

[NorbiLordi]

Kis túlzással tényleg ilyen  

 

[Adrián]

Számomra talán ez volt a legjobb rész, de az biztos, hogy ebben voltak a legkeményebb jelenetek. 

[Dzséjt]

Hát tudtam, hogy minden mára tervezett munkát el kell végeznem az új rész megtekintése előtt, de lehet, hogy az egész hetet le kellett volna tudnom. Te szentséges habakuk! Ez nem csak az egyik legjobb Star Wars alkotás volt, amit valaha láttam, hanem talán a legjobb sorozatepizód is, amit egész életemben láttam.

Szerkesztve: 2022. November 2. - Dzséjt

[csoli1138]

A múlt heti rész képével adós voltam még! (Narkina 5)

[Ody Mandrell]

44 perccel korábban, Dzséjt írta:

Hát tudtam, hogy minden mára tervezett munkát el kell végeznem az új rész megtekintése előtt, de lehet, hogy az egész hetet le kellett volna tudnom. Te szentséges habakuk! Ez nem csak az egyik legjobb Star Wars alkotás volt, amit valaha láttam, hanem talán a legjobb sorozatepizód is,a mit egész életemben láttam.

@Darth Porg fogalmazta meg ma kiválóan a lényeget: az Andor olyan komoly réteget és drámát ad az SW-nek, ami után már a többi részt se lehet azzal a szemmel nézni. Mindennek 500 tonna súlya lett. De ez a sorozat....ehhez képest még a TESB vagy a ROTS is csak babazsúr.

[Ody Mandrell]

Elnézve az Andort az jutott eszembe, hogy nem is az Obi-Wan hanem az Andor az idei év nagy durranása. Mintha ez sokkal több pénzből készült volna.

[NorbiLordi]

Én azt se bánnám ha egy szobában játszódna az egész, simán megcsinálnák ugyanolyan izgalmasra  

 

Amúgy ez az első mozgóképes alkotás szerintem, amiben még csak említeni se említik se a Jediket, se az erőt, és mégis Star Wars, és toronymagasan az egyik legjobb mű számomra. 

[Nute Gunray]

A négy élőszereplős sorozat közül számomra is kiemelkedik, egyértelműen az első helyen van nálam. Ennyit részről-részre biztos nem agyaltam még SW-sorozaton és minden egyes epizód rengeteg gondolatot szül, elég csak végigolvasni a topikokat.

[Frenkie]

Nálam mindkettő a csúcs. Csak máshogy. Mindkettő egy brutálsi dráma csak az Andorban a kisemberek a szemszög, a Kenobiban volt barátok, volt Jedi mesterek. Érzelmileg mindkettő sokkoló. Nem tudom azt mondani hogy az egyik jobb mint a másik.

Azt mondanám hogy mindkettő olyan magas színvonalon rak az sw különböző darabjaira még több réteget, hogy azt tanítani kéne. Mindkettő bőviti az univerzumot, egyben a saját részét a nagy egészből.

[Ody Mandrell]

19 perccel korábban, Nute Gunray írta:

A négy élőszereplős sorozat közül számomra is kiemelkedik, egyértelműen az első helyen van nálam. Ennyit részről-részre biztos nem agyaltam még SW-sorozaton és minden egyes epizód rengeteg gondolatot szül, elég csak végigolvasni a topikokat.

Aktivitásban mégis messze a többi sorozat topikok alatt vagyunk. Bár a tartalom a lényeg, nem a mennyiség.  

 

2 perccel korábban, Frenkie írta:

Nálam mindkettő a csúcs. Csak máshogy. Mindkettő egy brutálsi dráma csak az Andorban a kisemberek a szemszög, a Kenobiban volt barátok, volt Jedi mesterek. Érzelmileg mindkettő sokkoló. Nem tudom azt mondani hogy az egyik jobb mint a másik.

Azt mondanám hogy mindkettő olyan magas színvonalon rak az sw különböző darabjaira még több réteget, hogy azt tanítani kéne. Mindkettő bőviti az univerzumot, egyben a saját részét a nagy egészből.

Én is így látom, plusz még ott a Mandi, ami szintén fantasztikus és már alig várom!

[Pildi]

Én is azt gondolom, hogy nem érdemes hasonlítgatni ezeket a sorozatokat, mert mindhárom, akár a Mando, akár az Obi-Wan, akár az Andor nagyszerű a maga nemében. Más stílus, hangulat, de egy élmény nézni mindhármat. Én kimondottan élvezem, hogy ennyire sokszínűvé vált ez az univerzum, a készítők tudnak újat mutatni, új élményeket nyújtani.

 

S mivel ez az Andor topikja, azt ki kell emelnem, hogy ez a sorozat annyiban mégis kiemelkedik közülük, hogy teljesen mentes a romantikus kalandoktól, meseszerű happy-end érzésektől. Star Wars, hiszen a történet ebben galaxisban játszódik és ezer szállal kapcsolódik és kapcsolható a korábbi művekhez, de mégis valami sokkal komolyabb dolog, igazi életszerű dráma, kegyetlen játszmákkal. Méltó előzménye a Rogue One-nak.

[Nute Gunray]

10 órával ezelőtt, Ody Mandrell írta:

Aktivitásban mégis messze a többi sorozat topikok alatt vagyunk.

Mondjuk ezt én is észrevettem.

[NorbiLordi]

Mert mindenki az állát keresi még  

[Pildi]

Nekem sajnos az ősz mindig nagyon sűrű időszak, örülök, ha kétszer meg tudok nézni egy epizódot, mielőtt jön a következő, és érdemi részletes véleményt sem sikerül mindig írni. Annyit meg nem nagyon érdemes, hogy ejj, ez megint de jó volt!  Ezt a hangulatjelek is kifejezik, amiket a Ti írásaitokra adok. 

[Ody Mandrell]

Szoktál írni, szóval kár szabadkozni.  Hátha majd a többiek is beindulnak később, ez a sorozat megérdemelné. 

[Adrián]

31 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Hátha majd a többiek is beindulnak később, ez a sorozat megérdemelné. 

Szerintem ennek a sorozatnak nem áll jól a heti 1 rész, ez inkább darálós sorozat. Szóval eltudom képzelni, hogyha egybe megnézi sokkal jobban teszik neki. És talán ez magyarázhatja a kevesebb aktivítást.

[Ody Mandrell]

Szerintem jó ez így, mert marad idő átrágni a történéseket. Attól még, hogy nem akciódús akad benne elég megbeszélni való. Szerintem.  Az egyben leadott évadok esetében sok dolog felett elsiklanánk, meg az nem is engedi igazán átérezni egy sorozat igazi súlyát.

[Pildi]

Egyetértek. Még ha nincs is időm hozzászólni, de élvezettel olvasom a beszélgetéseket részenként. Szerintem sokan lehetnek így. 

[Dzséjt]

Én sem merném összevetni az Obi-Wan Kenobit, a The Mandaloriant, a The Book of Boba Fettet és az Andort, legalábbis tetszési viszonylatban. Mindegyiket imádom, de mindegyiket másért. Mindegyik nagyban hozzájárult ahhoz, hogy úgy az univerzum, mint a szereplők, bővüljenek, árnyalódjanak. Mindegyikben vannak olyan pillanatok, nem is kevés, amik most már hiányoznának nekem a Star Wars-ból, és amiket szívesen nézek vissza újra és újra. Az tény, hogy megvalósításban, tehát filmes szempontból (rendezés, párbeszéd, színészi játék) az Andor magasan a legjobb, de úgy érzem, hogy itt a téma is nagyon-nagyon megköveteli a vérprofizmust minden pillanatban. A többi sorozat maradt a Star Wars matiné jellegénél, ami megenged az alkotóknak némi lazítást. Ezt nem mint negatívum írom, egyszerűen csak szerintem egy könnyedebb művet az alkotók is könnyedebben vesznek. De a komoly pillanatokban ott is hozzák a maximális szintet. Az Andor viszont végig kisemberekre épülő dráma, aminek minden pillanatban maximumon kell állnia, mert különben elveszti a hitelét. Mert hiába tudjuk beleélni magunkat Obi-Wan Kenobi helyzetébe, ő mégis egy Jedi lovag, egy misztikus alak, és ebből adódóan sosem lehetünk igazán a bőrében. Elképzelni tudjuk, milyen Jedinek lenni. Ellenben az Andorban lévő szereplők nem ilyen misztikusak: Karn lényegében biztonsági őr volt, Bix egy műszaki bolt szerelője, Mothma sima politikus, és akkor még ott vannak az olyan alakok, mint Kino vagy Linus Mosk, akikben felismerhetünk olyan embereket, akiket ismerünk. Ezekkel az emberekkel sokkal könnyebb azonosulni, és ez megköveteli azt, hogy ezt a hétköznapi látszatot fent is tartsák, amihez viszont minden rész minden másodpercét maximálisan kell megtervezni és kivitelezni. Hiszen ezek az emberek mégis csak egy fantáziavilágban élnek.

És amúgy szerintem pont ez, hogy ennyire hétköznapiak ezek az emberek, érint meg mindenkit jobban az Andor. Mert valószínűleg itt egyikünk sem lenne Jedi lovag vagy Sith nagyúr - ez még a Star Wars világában is csak a kevesek kiváltsága. Sokan lennénk viszont Bixek, Kinók (most nem a börtöntöltelék oldalára gondolok  ), Mothmák, Karnok, és talán még Dedrák is, aki ugyan egy fasiszta rendszer élharcosa, de ugyanez a nő szerintem a békés Köztársaságban sem lenne más. Hiszen ő sem BBI ügynökként kezdte, mint tudjuk, sima rendőr volt. A Köztársaság békebírói között ugyanúgy megtalálta volna a helyét.

 

Bár én a darálás híve vagyok, ennél a sorozatnál jó, hogy heti egy rész van. Van idő megemészteni, elemezni, újranézni és újragondolni, a többi művel kontextusba helyezni, felmérni a részek hatásait.

[cyrano]

Ez a sori tele van defektes emberekkel.

A doki, Dedra, de a legdefektesebb az Syril. Ezeknél nincs pszichológai és páv vizsgálat?

 

Remek epizód volt, de a múlt hetit valahogy sötétebbnek találtam. Ennek ellenére így is 10/10

 

Szerkesztve: 2022. November 4. - cyrano

[Donát]

54 perccel korábban, Dzséjt írta:

Én sem merném összevetni az Obi-Wan Kenobit, a The Mandaloriant, a The Book of Boba Fettet és az Andort, legalábbis tetszési viszonylatban. Mindegyiket imádom, de mindegyiket másért. Mindegyik nagyban hozzájárult ahhoz, hogy úgy az univerzum, mint a szereplők, bővüljenek, árnyalódjanak. Mindegyikben vannak olyan pillanatok, nem is kevés, amik most már hiányoznának nekem a Star Wars-ból, és amiket szívesen nézek vissza újra és újra. Az tény, hogy megvalósításban, tehát filmes szempontból (rendezés, párbeszéd, színészi játék) az Andor magasan a legjobb, de úgy érzem, hogy itt a téma is nagyon-nagyon megköveteli a vérprofizmust minden pillanatban. A többi sorozat maradt a Star Wars matiné jellegénél, ami megenged az alkotóknak némi lazítást. Ezt nem mint negatívum írom, egyszerűen csak szerintem egy könnyedebb művet az alkotók is könnyedebben vesznek. De a komoly pillanatokban ott is hozzák a maximális szintet. Az Andor viszont végig kisemberekre épülő dráma, aminek minden pillanatban maximumon kell állnia, mert különben elveszti a hitelét. Mert hiába tudjuk beleélni magunkat Obi-Wan Kenobi helyzetébe, ő mégis egy Jedi lovag, egy misztikus alak, és ebből adódóan sosem lehetünk igazán a bőrében. Elképzelni tudjuk, milyen Jedinek lenni. Ellenben az Andorban lévő szereplők nem ilyen misztikusak: Karn lényegében biztonsági őr volt, Bix egy műszaki bolt szerelője, Mothma sima politikus, és akkor még ott vannak az olyan alakok, mint Kino vagy Linus Mosk, akikben felismerhetünk olyan embereket, akiket ismerünk. Ezekkel az emberekkel sokkal könnyebb azonosulni, és ez megköveteli azt, hogy ezt a hétköznapi látszatot fent is tartsák, amihez viszont minden rész minden másodpercét maximálisan kell megtervezni és kivitelezni. Hiszen ezek az emberek mégis csak egy fantáziavilágban élnek.

És amúgy szerintem pont ez, hogy ennyire hétköznapiak ezek az emberek, érint meg mindenkit jobban az Andor. Mert valószínűleg itt egyikünk sem lenne Jedi lovag vagy Sith nagyúr - ez még a Star Wars világában is csak a kevesek kiváltsága. Sokan lennénk viszont Bixek, Kinók (most nem a börtöntöltelék oldalára gondolok  ), Mothmák, Karnok, és talán még Dedrák is, aki ugyan egy fasiszta rendszer élharcosa, de ugyanez a nő szerintem a békés Köztársaságban sem lenne más. Hiszen ő sem BBI ügynökként kezdte, mint tudjuk, sima rendőr volt. A Köztársaság békebírói között ugyanúgy megtalálta volna a helyét.

 

Bár én a darálás híve vagyok, ennél a sorozatnál jó, hogy heti egy rész van. Van idő megemészteni, elemezni, újranézni és újragondolni, a többi művel kontextusba helyezni, felmérni a részek hatásait.

Ez egy tök jó gondolat. Én alighanem Heert lennék. Persze csak akkor, ha nem árujla el Dedrát.  

[Bence1997]

Én 3 résszel le vagyok maradva.

 

Az Andor 2. évadának forgatása november 21-én fog elkezdődni.

[Ody Mandrell]

Akkor kapcsolj rá! 

[Dzséjt]

13 órával ezelőtt, Bence1997 írta:

Én 3 résszel le vagyok maradva.

[IndianaAndrisSolo]

Nagyon nem gondolom, hogy az Andor magasan a legjobb lenne, baromijó, tényleg, veszettül jó, és nagyon más. Nagyon nagyon más. Melyik a jobb film akkor, az Űrodüsszeia vagy Chaplin Nagyvárosi fényekje? Egy pont után értelmét vesztik az ilyen kérdések.

Nem értem, miért alantasabb a Star Wars "matiné-jellege", amely kifejezést nagyon lealacsonyítónak tartom, így ez az egész franchise-t beárazza. Én hiszem, hogy ez egy mitikus történetfolyam. Az Andorban kevesebb a mítosz, a mágia, a kaland, és azt egyébként mindenképp hibájának rónám fel, hogy egyébként ha egy kicsit lenne a vizualitásában Star Wars-osabb, semmit az égvilágon nem veszítenénk a drámájából. Valljuk be, az eutanázia-pillanat hatása semmivel sem lenne kisebb, ha mondjuk néhány űrlénnyel többet látunk az epizódban. Ezeket össze lehet hangolni. A Zsivány ezt szerintem nagyon jól csinálta, ahol Vader mágikus jelenléte és Jynék tragédiája teljesen jól megfértek egymás mellett. 

 

Azt se gondolom, hogy ezek a figurák hétköznapi emberek lennének. A galaxist vezető politikusnő, a Che Guevara-szerű szabadságharcos vagy az örök időkre elítélt rabok. Földhözragadtnak, darkosnak, "gritty"-nek mondanám inkább az Andort, a mágia hiányzik belőle, de azért ne nevezzük már hétköznapinak, kisrealistának. S ne gondoljuk, hogy igen, ez az életünk, mi így élünk. Mert még az Andorhoz képest is lenne hova elmenni, és szerintem jobb, ha ez nem történik meg. Azt sem gondolom, hogy ettől azonosulhatóbbá válnak ezek a figurák, pl. A New Hope-ban, azt hiszem, Luke Skywalker is kellően emberi, hiszen egy farmergyerek, emberi problémákkal, identitáskereséssel, az élethelyzetével való elégedetlenséggel. Ügyetlen és jószívű, szerethető figura. Sőt, egyébként a viselkedésük alapján a legtöbben kifejezetten nem emberi figurák ebben a sorozatban. Mindenki végtelenül számító, még az is, aki a "jó" oldalon áll, mintha a House of Cards-ból pattantak volna elő. Mindenkinek elképesztően nagy az intelligenciája, embertelenül okos és pazar megfigyelő, s úgy megválogatják minden egyes szavukat, ahogy nagyon kevesen teszik a mi életünkből, szerencsére. Egyébiránt azt gondolom, ez egy, az amerikai sorozatok által kedvelt, domináns stílus mostanság. Úgy beszéltetni a figurákat, ahogy egyébként ember nem beszél, és mégis azt a gondolatot megteremteni a nézőben, hogy ez basszus, mennyire valóságos (ld. Trónok harca). Igazán esendő, emberi pillanata talán csak Kino Loynak volt eddig igazán, meg Luthen-nek.

 

Talán Syril Karn az egyedüli, akit leginkább hétköznapi embernek neveznék, de ő ez a groteszk kisember, s erősen szocio-, de méginkább pszichopátiás jegyeket mutat. Az anyja és a sosem látott Uncle Harlo egy nagyon groteszk humort visz a sorozat ezen szálába. Van egy nagyfokú kafkai hatás az egész sorozatban, ami jót tesz neki. Itt említeném meg, hogy Kafkát az irodalom nem épp a realizmushoz, a naturalizmushoz sorolja, éppen ellenkezőleg. A diktatúra hatalmi gépezetének működését hitelesen mutatja be az Andor is (azt gondolom, ebben valóban hiteles), hogy milyen az, amikor nem rohamosztagosok erőszakkal, fegyverekkel teremtenek rendet, hanem amikor az ügyrendi működés zajlik: az ellehetetlenítés, a megfigyelés, a folyamatos bizonytalanságban tartás. Ebben pontos. De azt az állítást, hogy az Andor hétköznapi, az életünket ragadja meg, ezáltal jobb, mint az összes eddigi Star Wars (vagy akár csak Star Wars-sorozat), hibás következtetésnek gondolom.

 

Miért fontos mindez? Úgy hiszem, a Batman-sorozat már átélt hasonlót. Az emberek a The Dark Knight-ra tévesen következtetve azt állították, hogy sokkal valósabb, valóságosabb, mint mondjuk Tim Burton szürreális Batmanje (holott az eredeti közelebb állt az adaptálandó műhöz, persze az is igaz, hogy a Batman képregény a történelme során stilisztikailag rendkívül csapongó volt). Szerintem ez csak egy felszínes valóságosság volt, amit tkp. stílusban leír az angol "gritty" jelző. A Trónok harca "valóságossága" ez. Holott lássuk be, ezek a filmek is ugyanúgy látványfilmek, közönségfilmek, szórakoztatóipari produktumok, amelyekben ugyanolyan lehetetlen helyzetben tángálják egymást szuperhősök. Azt elfogadom, hogy a borongós jellegük miatt a mai korszellemmel jobban korrelálnak. Mi a gondolatfolyam vége? A Joker című film, amit (a The Dark Knight-tal ellentétben) Hollywood egyik legfantáziátlanabb, csak a felületén felnőttes, valójában igen primitív termékének tartok, ami még sajnálatosan az európai filmszakmát is megtévesztette (velencei Arany Oroszlánt nyert). Nem akarok túl hosszan erről értekezni, de legyen elég annyi, hogy aki látta a Taxi Driver vagy a The King of Comedy című filmeket, az tudja, mire gondolok. És ami a legfontosabb, a Joker című film igenis csak a nevében Joker, bárhogy máshogy is nevezhetnék, ugyanis a Batman-mitológia jóformán egyetlen elemét sem használja fel, egy-két felületes, a narratívát semennyire sem megborító easter egget leszámítva. 

 

Nem akarnám, hogy erre a sorsra jusson a Star Wars. Ne tartsuk az Andort vélt emberközelisége okán többnek, mint a korábbi SW-produktumokat. Helyette azt javaslom, üdvözöljük az újító szándékot, és eredeti ízt, amit magán visel, s bízzunk benne, hogy nem ez lesz a követendő irány a jövő Star Wars-produktumainak nagy többsége számára. Ebben benne foglaltatik az is, hogy igenis helye van ilyen produktumnak is. DE ne legyen olyan, amelyik azt gondolja, hogy felállhat a startkőre úgy, hogy a mítoszt szántszándékkal megfosztja az összes létező jellegzetességétől (az Andor nem teszi ezt szerencsére), s ennek a meglepő, sokkoló, hatásvadász jellegét majd elégségesnek találja a nézők szórakoztatására.

 

Nálam a Star Wars-sorozatok etalonja továbbra is a The Mandalorian (és animációs fronton a The Clone Wars), esetleg bővebben Mandoverse, és bízom benne, hogy az is marad. Az volt az a sorozat, ami mert kellő mértékben újítani, és mégis kellő mértékben folytatni a sagát, mindezt egy nagyon homogén, egységes stílusban tartva, ami talán az egész Disney-deal óta a legjobban idézi meg Lucas Star Warsát a helyszínek, az űrlények, a droidok, a design-ok, a jelmezek, s a pátosz, a (jó értelemben vett) giccs, a drámai pillanatok, a humor és a groteszk megfelelő vegyítése kapcsán.