Ugrás a kommentre

Az Andor sorozat


Dei

Ajánlott hozzászólás

Hozzászólás ideje:

@IndianaAndrisSolo Az Andor egy hiánypótló szemszöget jelenít meg az univerzumban. Eddig főleg a felső, mitikus réteget mutatták meg, most látjuk a Birodalom terrorját az alsó szinteken. Szerintem pont ez a jó az SW sorozatokban, hogy sokszínűek, mindenki talál magának kedvére valót. Az egyértelműen tévút, hogy egy fajta stílust erőltessünk a Star Wars-ra. Mindig is az volt benne a jó, hogy sokrétű művek készültek.

 

Az Andor ízig vérig SW sorozat. Az idegenek viszonylagos hiányát én nem élem meg hibaként. Az EPIV-ben se hemzsegtek. Az is lehet, hogy az idegeneket külön börtönökben gyűjtik. Ez még illene is a rasszista birodalomhoz.

Hozzászólás ideje:
2022. 11. 05. - 13:28, IndianaAndrisSolo írta:

Nem értem, miért alantasabb a Star Wars "matiné-jellege", amely kifejezést nagyon lealacsonyítónak tartom, így ez az egész franchise-t beárazza.

Mondott olyat valaki hogy alantasabb lenne? Szimplán a matiné jelleg például megakadályozza hogy a Birodalom igazán fenyegetően tünjön fel, ezért ez a sorozat sokkal feszültebb mint bármi más az SW terén.

A Birodalom ijesztőbb. Ez tény és ezt nyilván a rajongói közösség egy része nagyon díjazza. Érdekes látni hogy gyerekkorunk régi mumusa nem csak egy könnyed kis akadály mint mondjuk a Rebelsben, hanem tényleg fenyegető.

2022. 11. 05. - 13:28, IndianaAndrisSolo írta:

Azt se gondolom, hogy ezek a figurák hétköznapi emberek lennének. A galaxist vezető politikusnő, a Che Guevara-szerű szabadságharcos vagy az örök időkre elítélt rabok.

Zsúfolásig van az Andor sorozat átlagfigurákkal. Bix, Syrill, Maarva, Tim Karlo, Linus Mosk, Kino... a sor jó hosszú.

 

2022. 11. 05. - 13:28, IndianaAndrisSolo írta:

Azt sem gondolom, hogy ettől azonosulhatóbbá válnak ezek a figurák, pl. A New Hope-ban, azt hiszem, Luke Skywalker is kellően emberi, hiszen egy farmergyerek, emberi problémákkal, identitáskereséssel, az élethelyzetével való elégedetlenséggel. 

Luke-ot nagyon lehet szerezni, nagyon lehet neki szurkolni neki, de azonosulni vele? Én soha nem azonosultam vele. Luke-nak megvan az a vonása mint minden mesehősnek: olyan léptékű a figura hogy fel se merülhet hogy én valaha azon a szinten leszek. De pont ez a jó karakterében. Fel lehet nézni rá, mert más szinten mozog mint mi.

2022. 11. 05. - 13:28, IndianaAndrisSolo írta:

De azt az állítást, hogy az Andor hétköznapi, az életünket ragadja meg, ezáltal jobb, mint az összes eddigi Star Wars (vagy akár csak Star Wars-sorozat), hibás következtetésnek gondolom.

Nekem ez egy kicsit zavaros. Az Andor egyértelműen realisztikusabb, földhözragadtabb mint bármelyik korábbi Star Wars. Ezt senki nem tagadhatja. Erre mondod te hogy de hát a valóság az nem ilyen.... oké de ilyet ki állitott? Honnan jön ez a szempont egyáltalán? Azoknak a sorozatoknak, amelyek a könnyed hangviteltől eltávolodnak legyen az az Andor vagy bármi más rögtön annyira földhözragadtnak kell lenniük hogy meg se lehessen különböztetni őket a valóságtól mert különben művi amit csinálnak? Ez az állitás a részedről? Mert ebben sok logikát nem látok. A mese-világ meg a totál realisztikusság között vannak árnyalatok. Elég szomorú lenne ha minden filmes csak a két végletben gondolkodna.

 

Ja és osztom Nute véleményét. A Taxisofőr szerintem is túlértékelt.

Hozzászólás ideje:
2022. 11. 05. - 13:28, IndianaAndrisSolo írta:

Mi a gondolatfolyam vége? A Joker című film, amit (a The Dark Knight-tal ellentétben) Hollywood egyik legfantáziátlanabb, csak a felületén felnőttes, valójában igen primitív termékének tartok, ami még sajnálatosan az európai filmszakmát is megtévesztette (velencei Arany Oroszlánt nyert). Nem akarok túl hosszan erről értekezni, de legyen elég annyi, hogy aki látta a Taxi Driver vagy a The King of Comedy című filmeket, az tudja, mire gondolok. És ami a legfontosabb, a Joker című film igenis csak a nevében Joker, bárhogy máshogy is nevezhetnék, ugyanis a Batman-mitológia jóformán egyetlen elemét sem használja fel, egy-két felületes, a narratívát semennyire sem megborító easter egget leszámítva. 

Imádom ezeket az önjelölt filmesztétákat, akik nagy mellénnyel kijelentik hogy az egész Európai film szakmát megtévesztette egy film. Igen @IndianaAndrisSolo csak te látod kristálytisztán az igazságot, leborulunk nagyságod előtt.

 

Az Andor kapcsán írtak legalább ennyire sötétben tapogatóznak.

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)
5 órával ezelőtt, Donát írta:

Imádom ezeket az önjelölt filmesztétákat, akik nagy mellénnyel kijelentik hogy az egész Európai film szakmát megtévesztette egy film. Igen @IndianaAndrisSolo csak te látod kristálytisztán az igazságot, leborulunk nagyságod előtt.

 

Az Andor kapcsán írtak legalább ennyire sötétben tapogatóznak.

 

Kedves a többes harmadik, meg az "ezek" használata, köszönöm, ennél még Jabba, a Hutt is inkább emberszámba vette a protokolldroidjait.

 

Kissé nyúlfarknyibb érveléssel Bomarr és Nute Gunray túlértékeltnek tartja a Taxisofőrt, bizonyára akkor az ő kijelentésük is zavar téged, hiszen a nagy átlaggal, a fősodorral szemben állítanak valamit (egyébként szívük joga akár indoklás nélkül is túlértékeltnek tartani a Taxisofőrt, ahogy nekem is a Jokert). A releváns állításaim a következők: mind a Taxisofőr, mind a Joker jelenleg a filmes kánon része, azért azt gondolom, a Taxisofőr magasabb polcon van, már csak a kora, a hatása miatt is (a kánon nem az én véleményem - ld. kritikák, díjak, elemzések amik a két filmet öregbítik). A Joker számomra túlzóan merít a Taxisofőrből és egy másik Scorsese-filmből, tehát mélységeiben egy másik alkotó teljesítményén élősködik, abban bízva, hogy az a két film kellően régi és kellően másik célközönségnek szól, mint a Joker, ahhoz, hogy ne legyen feltűnő a lopás. Ami a lényeges viszont az Andorra vonatkozólag a Joker kapcsán, és ebben talán egyetérthetünk, hogy mindezeken felül csak nyomokban, vagy abban sem tartalmaz se Batmant, se Jokert. Csak a felszínen. Ez a lényeges. (Ha a DC-Warner valamilyen oknál fogva Todd Philipsnek még a forgatás előtt azt mondta volna, hogy a Joker scriptjére nem ad engedélyt, a rendező kevesebb, mint egy óra alatt tudta volna a filmet teljesen jogtisztára átírni és függetleníteni a DC comics karaktereitől.) És állításom pusztán annyi volt, hogy nem szeretném, hogy ide valaha is eljussunk a Star Wars kapcsán. És azt gondolom, nagy veszélyt rejt az, ha azt gondoljuk, egy filmben ábrázolt nyílt brutalitás mélyebb vagy felnőttesebb. Sem a Jokerre, sem a Taxisofőrre ennél bővebben azért nem szeretnék reagálni, mert az már túlzóan off lenne, és a világért sem akarnék az önjelölt filmesztéta képében tetszelegni. De ha kell ez a hitelesítés, nem gondolom, hogy az egy objektív igazság lenne, amit állítok, hanem ez az én véleményem. Marginális vélemény a Joker kapcsán. Sajnos. 

 

Nem kevés időt töltöttem a véleményem leírásával, magamban is tarthattam volna (lehet, legközelebb így is fogok tenni, vagy csak kilúgozom), abban bíztam, kulturált vitaindító lehet. Mi több, nem győztem abba a keretbe foglalni, hogy mennyire tetszik az Andor. Bár nem vagyok túl aktív ezen a fórumon, szeretek néha ide írni, és a legtöbb esetben nagyon érdekes fejtegetésekről volt szó néhány korábbi írásom kapcsán. Mi több, volt olyan komplexebb gondolatom, amivel egészen egyetértett a nagy többség, ld. TLJ kapcsán. Ezúttal sem fogalmaztam meg túlságosan radikális dolgokat, de te, @Donát érvek nélkül, ám cserébe legalább jó utálatosan reagáltál mindarra, amit írtam. Akkor ezúton kérlek, tételesen, mondatról mondatra cáfold állításaimat, miért is tapogatózok a sötétben. Továbbá kéretik nem belém törölni a lábad, ugyanis emberből vagyok én is...

 

6 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Luke-ot nagyon lehet szerezni, nagyon lehet neki szurkolni neki, de azonosulni vele? Én soha nem azonosultam vele. Luke-nak megvan az a vonása mint minden mesehősnek: olyan léptékű a figura hogy fel se merülhet hogy én valaha azon a szinten leszek. De pont ez a jó karakterében. Fel lehet nézni rá, mert más szinten mozog mint mi.

 

@Bomarr, köszönöm az érveid és a reakciód, ez egészen más hangnem. Az lehet persze, hogy téged más ragadott meg a szerencsére egyre növekvő Star Wars-galaxisban vagy épp az ANH-ban, de azért ha belegondoltok, szerintetek lett volna akkora sikere a Star Wars-nak, ha 1977-ben emberek milliói a moziban ülve nem azonosulnak kellőképp a főhősével? (Fontos megjegyezni, hogy a IV. részre gondolok, valóban a későbbiekben Luke eléggé nem evilági lett, leginkább a RotJ-ben.) Vagy például ugyanígy, amikor 1980-ban a nem emberi léptékű galaktikus konfliktus egyszerre egy apa-fiú viszonnyá válik? Hány apakomplexusos fiatal tudott azzal azonosulni? Szerintem jónéhány. Azonosulás, szurkolás és szeretet, "vele menni" ezek a fogalmak számomra itt összemosódnak. Persze mondhatjuk, hogy az is már egy abszolút idegen pillanat Luke esetében, hogy az emberünk felrobbantja a Halálcsillagot, de azért azt tegyük hozzá, hogy az a pillanat a film végén történik, és általában a film elején történik meg az azonosulás, amikor a hőst megismerjük az átlagos életében. Ahol ő egy lúzer farmer, evilági problémákkal, ügyetlenséggel, naivitással. Leveri a buckalakó, és épp, hogy Dr. Evazanék nem, nem tud elmenni az akadémiára, és még a büdös szemétledobóban is megfürdik. Linus Mosknak hiába van hétköznapi állása, és valóban a sokunk által ismert házmester-archetípust testesíti meg, én azért kevésbé azonosulok vele, mint az ANH Luke-kal, de mivel előbbi egy abszolút elrajzolt mellékszereplő, nem is ez a cél vele.

Egyébként az azonosulásnak van még egy változója, a szerződés a nézővel: ha nézőként már az elején elfogadom, hogy egy kellően nem evilági környezetben mozgok, megtanulom a világ szabályrendszerét, akkor onnantól kezdve bármilyen nem hétköznapi figurával azonosulni lehet. Az Andor pusztán más szerződést köt, mint pl. a saga-filmek. Ezzel biztosan egyetértünk, a léptékében is csökkent, a tempójában is lassít a dolgon. Nem várhatjuk, hogy a következő részben egy Jedi-lovag majd mindenkit legyak, szürreális lenne, idegen, mint az Indy 4-ben az ufók.

 

6 órával ezelőtt, Bomarr írta:

A mese-világ meg a totál realisztikusság között vannak árnyalatok. Elég szomorú lenne ha minden filmes csak a két végletben gondolkodna.

 

Mélyen egyetértek gondolatoddal, hogy nem szabad csak végletekben gondolkozni, ugyanakkor nem is ezt állítottam. Majd még gondolkozom, hogyan is fogalmazhatnám meg pontosabban. Most egyelőre azt érzem, hogy ahhoz, hogy valami demitizált, nem kellene feltétlenül rögtön azt is kapcsolni, hogy jobb, mélyebb, vagy akár csak azt, hogy valóságosabb. És lehetséges, hogy ezen a fórumon éppen nem ennyire harsányan folyt az a diskurzus, hogy jobb az Andor, mint bármi más SW-sorozat, de a tágabb rajongói közösségben már voltak ilyen hangok is. Talán tévesen talált be nálam a korábbi SW-filmek lematinézása. 

Szerkesztve: - IndianaAndrisSolo
Hozzászólás ideje:

Szerintem az a megfelelő hozzáállás, amit Ody is írt. A realisztikus Andor remekül megfér a mitikus alkotások mellett. Mindenki kiválaszthatja a neki megfelelőt, most már van annyi mennyiség hogy lehet szelektálni.

 

Egyébként változik a korszellem is, folyamatosan. Szerintem ha olyan minimalista történettel, mint az eredeti trilógia részei, most jöttek volna ki, nem lett volna az egész Star Wars-nak, akkora kultusza. 

 

Ami engem illet, évtizedek óta vártam olyan sorozatra, mint Andor. Végre láthatom valóságosan, miért "gonosz" a Birodalom. Persze ebből eddig is kaptunk adagokat (ld. Alderaan pusztulása), de most tapasztalhatjuk először, milyen is a ez a métely, amely begyűrűzik a mindennapokba, megmérgezi a lelkeket.

 

Donát kirohanása felesleges volt, itt egy kulturált diskurzusról van szó, evidens hogy amikor Indiana a Jokert kritizálta, a saját véleményét hangoztatta.

  • Nagyon tetszik 3
  • Nem értek egyet 1
  • Tetszik 3
Hozzászólás ideje:

Ha idézhetem magam :D:

  

2020. 07. 12. - 19:57, Darth Cupsy írta:

Mert a Star Wars olyan mint a LEGO. Illetve olyannak kell lennie, 4-99 éves korig mindenki tud rajta szórakozni, rengeteg különböző elemet tartalmaz - amelyek közül mindenki megtalálhatja a maga kedvencét - , de ezek mindegyike összekapcsolható egymással.

 

  • Nagyon tetszik 5
  • Köszönöm 1
  • Tetszik 1
Hozzászólás ideje:

@IndianaAndrisSolo én úgyérzem megértettelek téged, tetszett a hozzászólásod, egyet tudok érteni vele maximálisan.

Szereted az Andort, én is szeretem! 

De nem mindegy miért dícsérik! 

Ne egy elgörbült tengely miatt dícsérjék. És remélhetőleg nem kell attól tartanunk, hogy az az egész sw-t átértékeljék. Volt már errő szó. Az Andor más. Kell ilyen! De ne erre tartson az sw. Nem is fog. Nekem is a Mandi az első, utána már nincs sorrend. Helye van mindnek, értéket hordoz mind. Az Andornak sajátos értékei vannak, melyeket magam is nagyra tartok, de a helyén kell kezelni. Nem tudom szakmailag mekkora siker lesz? Van e olyan, hogy "átlag néző"? Néz e sw-t átlag néző? Nekem jól esik egy ilyen, meglepve látom, hogy fórum többségének is, de túlmagasztalni sem akarom. 

Hozzászólás ideje:
2022. 11. 07. - 8:56, Nute Gunray írta:

Donát kirohanása felesleges volt, itt egy kulturált diskurzusról van szó, evidens hogy amikor Indiana a Jokert kritizálta, a saját véleményét hangoztatta.

Az ehhez hasonló saját vélemények miatt van az, hogy Rian Johnsonnak azóta sem osztottak lapot az SW berkekben, pedig a szakma imádta a filmjét. Túl sokan állítják be manapság a véleményüket egyetemleges igazságnak, szépen adva a lovat mások alá, és létrehozva egy egyre növekvő gyűlölet buborékot. Hányok az ilyentől.

Hozzászólás ideje:
2022. 11. 06. - 22:16, IndianaAndrisSolo írta:

És lehetséges, hogy ezen a fórumon éppen nem ennyire harsányan folyt az a diskurzus, hogy jobb az Andor, mint bármi más SW-sorozat, de a tágabb rajongói közösségben már voltak ilyen hangok is.

Ha van is egy ilyen diskurzus én ebben nem látok problémát, abból a szempontból hogy én is úgy érzem, hogy tényleg jobban van megrendezve, eljátszva, megirva az Andor mint a többi SW sorozat és ez teljesen független a hangulatától vagy attól hogy mennyire tér el a korábbi SW produkcióktól. Ami azt illeti én nagyon örülnék, ha ezen a szinvonalon lenne összerakva egy sokkal matinésabb SW sorozat vagy egy olyan amelyik nagyobb hangsúlyt helyez a mitoszra. Mindezt azzal a megjegyzéssel hogy vannak elemek amikben semmiképp se szeretném ha az Andor lenne a mérce: például az idegen fajok szerepeltetése terén semmiképp.

Hozzászólás ideje:
12 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Már bocsánat, de Indiana írásában semmi negatív nem volt az SW-re vonatkozóan. Csak kulturáltan leírta a véleményét, amivel lehet vitatkozni. 

Nem is az SW-re reflektáltam.

Hozzászólás ideje:

Egy kis fejtegetés, ha lehet:

Arra gondoltam, érdekes ez a sorozat, hogy arcot ad a birodalomnak. Nem rohamosztagosok számában méri. Sőt, rohamosztagos alig akad. Tisztek, emberi arcok képviselik a birodamat és épp emiatt embertelenebb, mint valaha. Súlyt kapott. Nem véletlenül. A rohamosztagosok és maga a birodalom is mesebeli gonosz volt eredetileg. Fekete és fehér. Senkinek nem kellett magyarázni. Egyértelmű vizuális üzenet. Ezt most felnőttesebb szintre vitték, mi is felnőttünk, sosem gondoltam volna, hogy egy simán "a gonoszok" ennyi réteget kap majd valaha is. 

Most jön a párhuzam. 

Az erő. Misztikus dolog. Aztán, ahogy annak is adtak egzakt módon való kimutathatóságot az élőlényekben sokaknál kicsapta a biztosítékot. Pedig az erő maga misztikus maradt ezzel együtt is. Kapott egy réteget. Ott baj volt? Most meg nincs baj, a "misztikumrombolással"? 

Egy dologgal van itt csak baj. Az emberi hozzáállás és annak változásai, a rajongói igények és annak is a változásai! kielégíthetetlenek. SW rajongóként tőlem sem áll távol, hogy szinte elvárjam, most aztán minden rajongói álmomat valósítsa meg a következő produktum. De ez 2005 óta nem történt meg! Hajlanom kell, mert nem csak mi változunk, a star wars is. Az az igazság, hogy muszáj is neki. Ha a régi varázst akarom, be kell tenni az Új reményt. Nem kereshetjük mindig azt és régi önmagunkat sem, mert én például már biztos nem az vagyok aki a star warsba beleszeretett. Valaki más már. De nem engedem el. Vele tartok! 

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)
2022. 11. 05. - 13:28, IndianaAndrisSolo írta:

Nagyon nem gondolom, hogy az Andor magasan a legjobb lenne, baromijó, tényleg, veszettül jó, és nagyon más. Nagyon nagyon más. Melyik a jobb film akkor, az Űrodüsszeia vagy Chaplin Nagyvárosi fényekje? Egy pont után értelmét vesztik az ilyen kérdések.

Nem értem, miért alantasabb a Star Wars "matiné-jellege", amely kifejezést nagyon lealacsonyítónak tartom, így ez az egész franchise-t beárazza. Én hiszem, hogy ez egy mitikus történetfolyam. Az Andorban kevesebb a mítosz, a mágia, a kaland, és azt egyébként mindenképp hibájának rónám fel, hogy egyébként ha egy kicsit lenne a vizualitásában Star Wars-osabb, semmit az égvilágon nem veszítenénk a drámájából. Valljuk be, az eutanázia-pillanat hatása semmivel sem lenne kisebb, ha mondjuk néhány űrlénnyel többet látunk az epizódban. Ezeket össze lehet hangolni. A Zsivány ezt szerintem nagyon jól csinálta, ahol Vader mágikus jelenléte és Jynék tragédiája teljesen jól megfértek egymás mellett. 

 

Azt se gondolom, hogy ezek a figurák hétköznapi emberek lennének. A galaxist vezető politikusnő, a Che Guevara-szerű szabadságharcos vagy az örök időkre elítélt rabok. Földhözragadtnak, darkosnak, "gritty"-nek mondanám inkább az Andort, a mágia hiányzik belőle, de azért ne nevezzük már hétköznapinak, kisrealistának. S ne gondoljuk, hogy igen, ez az életünk, mi így élünk. Mert még az Andorhoz képest is lenne hova elmenni, és szerintem jobb, ha ez nem történik meg. Azt sem gondolom, hogy ettől azonosulhatóbbá válnak ezek a figurák, pl. A New Hope-ban, azt hiszem, Luke Skywalker is kellően emberi, hiszen egy farmergyerek, emberi problémákkal, identitáskereséssel, az élethelyzetével való elégedetlenséggel. Ügyetlen és jószívű, szerethető figura. Sőt, egyébként a viselkedésük alapján a legtöbben kifejezetten nem emberi figurák ebben a sorozatban. Mindenki végtelenül számító, még az is, aki a "jó" oldalon áll, mintha a House of Cards-ból pattantak volna elő. Mindenkinek elképesztően nagy az intelligenciája, embertelenül okos és pazar megfigyelő, s úgy megválogatják minden egyes szavukat, ahogy nagyon kevesen teszik a mi életünkből, szerencsére. Egyébiránt azt gondolom, ez egy, az amerikai sorozatok által kedvelt, domináns stílus mostanság. Úgy beszéltetni a figurákat, ahogy egyébként ember nem beszél, és mégis azt a gondolatot megteremteni a nézőben, hogy ez basszus, mennyire valóságos (ld. Trónok harca). Igazán esendő, emberi pillanata talán csak Kino Loynak volt eddig igazán, meg Luthen-nek.

 

Talán Syril Karn az egyedüli, akit leginkább hétköznapi embernek neveznék, de ő ez a groteszk kisember, s erősen szocio-, de méginkább pszichopátiás jegyeket mutat. Az anyja és a sosem látott Uncle Harlo egy nagyon groteszk humort visz a sorozat ezen szálába. Van egy nagyfokú kafkai hatás az egész sorozatban, ami jót tesz neki. Itt említeném meg, hogy Kafkát az irodalom nem épp a realizmushoz, a naturalizmushoz sorolja, éppen ellenkezőleg. A diktatúra hatalmi gépezetének működését hitelesen mutatja be az Andor is (azt gondolom, ebben valóban hiteles), hogy milyen az, amikor nem rohamosztagosok erőszakkal, fegyverekkel teremtenek rendet, hanem amikor az ügyrendi működés zajlik: az ellehetetlenítés, a megfigyelés, a folyamatos bizonytalanságban tartás. Ebben pontos. De azt az állítást, hogy az Andor hétköznapi, az életünket ragadja meg, ezáltal jobb, mint az összes eddigi Star Wars (vagy akár csak Star Wars-sorozat), hibás következtetésnek gondolom.

 

Miért fontos mindez? Úgy hiszem, a Batman-sorozat már átélt hasonlót. Az emberek a The Dark Knight-ra tévesen következtetve azt állították, hogy sokkal valósabb, valóságosabb, mint mondjuk Tim Burton szürreális Batmanje (holott az eredeti közelebb állt az adaptálandó műhöz, persze az is igaz, hogy a Batman képregény a történelme során stilisztikailag rendkívül csapongó volt). Szerintem ez csak egy felszínes valóságosság volt, amit tkp. stílusban leír az angol "gritty" jelző. A Trónok harca "valóságossága" ez. Holott lássuk be, ezek a filmek is ugyanúgy látványfilmek, közönségfilmek, szórakoztatóipari produktumok, amelyekben ugyanolyan lehetetlen helyzetben tángálják egymást szuperhősök. Azt elfogadom, hogy a borongós jellegük miatt a mai korszellemmel jobban korrelálnak. Mi a gondolatfolyam vége? A Joker című film, amit (a The Dark Knight-tal ellentétben) Hollywood egyik legfantáziátlanabb, csak a felületén felnőttes, valójában igen primitív termékének tartok, ami még sajnálatosan az európai filmszakmát is megtévesztette (velencei Arany Oroszlánt nyert). Nem akarok túl hosszan erről értekezni, de legyen elég annyi, hogy aki látta a Taxi Driver vagy a The King of Comedy című filmeket, az tudja, mire gondolok. És ami a legfontosabb, a Joker című film igenis csak a nevében Joker, bárhogy máshogy is nevezhetnék, ugyanis a Batman-mitológia jóformán egyetlen elemét sem használja fel, egy-két felületes, a narratívát semennyire sem megborító easter egget leszámítva. 

 

Nem akarnám, hogy erre a sorsra jusson a Star Wars. Ne tartsuk az Andort vélt emberközelisége okán többnek, mint a korábbi SW-produktumokat. Helyette azt javaslom, üdvözöljük az újító szándékot, és eredeti ízt, amit magán visel, s bízzunk benne, hogy nem ez lesz a követendő irány a jövő Star Wars-produktumainak nagy többsége számára. Ebben benne foglaltatik az is, hogy igenis helye van ilyen produktumnak is. DE ne legyen olyan, amelyik azt gondolja, hogy felállhat a startkőre úgy, hogy a mítoszt szántszándékkal megfosztja az összes létező jellegzetességétől (az Andor nem teszi ezt szerencsére), s ennek a meglepő, sokkoló, hatásvadász jellegét majd elégségesnek találja a nézők szórakoztatására.

 

Nálam a Star Wars-sorozatok etalonja továbbra is a The Mandalorian (és animációs fronton a The Clone Wars), esetleg bővebben Mandoverse, és bízom benne, hogy az is marad. Az volt az a sorozat, ami mert kellő mértékben újítani, és mégis kellő mértékben folytatni a sagát, mindezt egy nagyon homogén, egységes stílusban tartva, ami talán az egész Disney-deal óta a legjobban idézi meg Lucas Star Warsát a helyszínek, az űrlények, a droidok, a design-ok, a jelmezek, s a pátosz, a (jó értelemben vett) giccs, a drámai pillanatok, a humor és a groteszk megfelelő vegyítése kapcsán. 

Tökéletesen megfogalmaztad az én félelmeimet is. Természetesen megvan a helyük a realisztikus, más tónusú Star Wars alkotásoknak is, mint az Andor. Ez az univerzum sokszínű, és sokféle történetnek adhat helyet, amiben mindenki megtalálja a maga kedvencét. Azt viszont nem szeretném, hogy az Andort méltató hangok idővel egy olyan folyamatot indítsanak meg, mely révén ez a realisztikus, földhöz ragadt stílus lesz uralkodóvá a Star Wars-ban. Persze ezt most nehéz elképzelni és az előkészületben lévő mostani alkotások nem valószínű, hogy az Andor szellemiségét követnék. Viszont nem nagyon szeretném - személy szerint, hogy mondjuk 5-10 évvel később mégis realista "gritty" hangulat legyen uralkodó az akkor elkészülő sorozatokban és filmekben.

Szerkesztve: - Darth Revan9
Hozzászólás ideje:

Az Andor a feldolgozott korszak miatt lett ilyen. Komolyan azt hiszi bárki is, hogy akkor mostantól minden sw sorozat ilyen terror hangulatú lesz? Ne már....

 

Inkább örülni kellene a minőségnek, erre megint olyanon aggódunk, ami nem reális.

Hozzászólás ideje:
13 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Az Andor a feldolgozott korszak miatt lett ilyen. Komolyan azt hiszi bárki is, hogy akkor mostantól minden sw sorozat ilyen terror hangulatú lesz? Ne már....

 

Inkább örülni kellene a minőségnek, erre megint olyanon aggódunk, ami nem reális.

Nem sok dologban értünk egyet egymással, de én imádom, hogy ilyen sötét, "terror" hangulatú az Andor! 

 

Ezt meg itt hagyom, egy interjú Andy Serkis-el.

 

 

Hozzászólás ideje:

Megint az van, mint a Rogue One-nál, ott is ment a pánik, hogy most aztán minden Star Wars olyan lesz, mint az RO (meg a másik véglet hívői, akik meg azt akarták, hogy mind olyan legyen). Az is aztán hűűűűdenagyonbekövetkezett. A The Last Jedi, a Solo és a The Rise of Skywalker marhára olyan lett, de a The Mandalorian, a The Book of Boba Fett és persze az Obi-Wan Kenobi is szigorúan követi az RO vonalát. Ja, mégsem. És most komolyan, bárki is azt képzeli, hogy az Ahsoka az Andor vonalát fogja hozni? Dave Filoni és Jon Favreau olyasmit fog csinálni, és nem olyan könnyed, matiné jellegű művet, mint amilyen a TCW vagy a mandi vagy a TBoBF? De úgy érzem, hogy a Skeleton Crew sem egy vérkomoly alkotás lesz.

Hozzászólás ideje:

Rövidtávon most biztos nem. De nem tudjuk mit hoz a jövő. A Disney SW-k közül a Zsivány Egyesbe és az Andorba kevésbé rúgnak bele, vagy egyáltalán nem. Nagyon sok véleményezés, cikk ezeket tekinti mintának. Ezeket már igyekszem elkerülni.

Hozzászólás ideje:

Bennem sincs semmilyen félelem a fentiek miatt. Nincs rá okom. Ami a Disney korszakról eddig kiderült, az minden, csak nem az egy kaptafára készülés. Pont ellenkezőleg. S eddig épp azt láthattuk, hogy az adott témának éppen jól megfelelő formát és stílust választották, akármelyik filmről vagy sorozatról volt szó. Csak hogy egy példát mondjak, az Obi-Wan sorozatot először filmnek szánták, aztán szerintem jobb is, hogy sorozat lett.

 

Nem is értem, ez hogy lett téma, hiszen semmi sem utal rá, hogy ha egyszer valami szuper és sikeres, akkor onnantól azt a stílust fogják erőltetni. Ilyen alapon az Andornak a Mandalorian-re kellene hasonlítania, és nagyon nem hasonlít. :)

 

Igaza van Bomarrnak, aki a minőséget, mint innentől elvárást hangsúlyozza, de annak nem a hangulathoz, hanem bármilyen, az adott témához, történethez illő megvalósításhoz van köze.

Hozzászólás ideje:
15 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Szomorú, de az az egy óra már nem oszt nem szoroz. :D

Én csak később látom úgy is, de hátha valakinek első dolga lenne, hogy reggel megnézze, gondoltam ne érje csalódás, ha 8-kor tervezi megnézni. :) 

Hozzászólás ideje:
3 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Dave Filoni és Jon Favreau olyasmit fog csinálni, és nem olyan könnyed, matiné jellegű művet, mint amilyen a TCW vagy a mandi vagy a TBoBF? De úgy érzem, hogy a Skeleton Crew sem egy vérkomoly alkotás lesz.

De tényleg, az összes hamarosan érkező SW produkció ilyen "matinés" lesz: Ahsoka, Skeleton Crew, Bad Batch S02, Mandalori S03. Én örülök, hogy nekünk is csurran cseppen valami, akik szerint az SW bármennyire jó matinés franchise-ként akár működhet teljesen más megközelítéssel is. Remélem ez azért trend lesz és időről időre kapunk formabontó SW alkotásokat. Az Acolyte-ra mint beharangozott misztikus thrillerre nagyon számítok. Én nem akarom állandóan ugyanabban a megközelitésben nézni az SW-t. Az unalmas. Az Andorban az is jó hogy ezután kevésbé lesz lerágott csont ha visszatérünk mondjuk a Mandóhoz. A többi sorozatot is erősiti szerintem ha nem állandóan ugyanazt a hangulatot akarják megfogni a készítők. Így a matinés SW-knek is nagyobb lesz a varázsa. Nálam legalábbis.

Hozzászólás ideje:
4 perccel korábban, Bomarr írta:

Így a matinés SW-knek is nagyobb lesz a varázsa

Azért a "matinés" SW-ben is van bőven komoly és drámai jelenet. Ugye most már nem ez lesz, hogy az Andor a komoly, a többi meg matiné? Ez a dolgok nagyfokú eltorzítása.

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   1 felhasználó

×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.