Értékeld a filmet

[A pécsi]

Ez a verzió hogy tetszene? Érdekes. Ime: https://www.gamestar.hu/masvilag/han-solo-deepfake-254701.html

[Bomarr]

Borzasztóan néz ki. Nem csak kinyirják Alden remek játékát de ráadásul iszonyú mű is.

[Ody Mandrell]

Ügyes, csak szerintem is mű. Sajnos már nem lehet elhinni, hogy ez Han. Ráadásul Ford arca a későbbi fej ami alapból hazavágja az idővonalat. 

[Dzséjt]

Rettenetes, mintha az arc külön életet élne a fejtől.

[Pildi]

Én egyszerűen nem látom be, miért kellene kicserélni az arcokat. Akkor is felesleges lenne, ha egyébként nem lenne ennyire rossz az eredmény, de így meg pláne az.

[Kargarosz]

Én se értem mert a film egyik legnagyobb meglepetése Alden Ehrenreich tényleg látszódott, és érezhető volt,hogy készült a szerepre nem vette félválról. Annak idején én is meglepőnek tartottam a casintingnál,hogy minek pont őt választani,de kellemes meglepetés okozott szóval le a kalappal előtte.

Szerkesztve: 2018. November 25. - Kargarosz

[Ody Mandrell]

Ráadásul hírek is jöttek közben, mennyire béna, stb... Ehhez képest meg pláne szuper volt.

[Ody Mandrell]

2018. 06. 23. - 22:48, Ody Mandrell írta:

Mert úgy szakad le a fő sodorról, hogy mégis hozzá tesz.

Ezt írtam tavaly, amit kicsit kifejtenék ugyanis megint ide értem a sorrendben. 

 

A ROTS után a SOLO-ban vesszük fel a fonalat, ami amellett hogy könnyed, jól bemutatja mi a helyzet a galaxisban. Ráadásul itt hangzik el először a "szövetség" szó, ami a lázadás legkorábbi említésének is felfogható. Fura, hogy Nfys-ről később nem hallunk. Szerintetek elképzelhető, hogy az a hatalmas pénzösszeg alapozta meg a lázadást? Mert ha így van akkor az egész Hannak is köszönhető, hisz ha nem játssza Nfys kezére akkor talán egész máshogy alakul az egész jövő. Han, aki annyira büszke volt függetlenségére, segített megalapozni a Lázadást.  

[Dzséjt]

Szerintem hozzájárult, de nem az alapot teremtette meg. Azt inkább az olyan vagyonos embereknek köszönheti, mint Bail Organa és Mon Mothma, illetve a többi politikus, aki beszállt a lázadásba. Már a coruscanti csata után egy évvel is voltak komolyabb erőket felvonultató lázadó sejtek (a "komolyabbat" itt most úgy értsd, hogy az Ellenállás hatalmas erőnek számít mellettük  ). Ugyanakkor valószínűleg sok hajó és fegyver származott ebből a pénzből, amikkel a sejtek fennmaradhattak addig, hogy végül megalakuljon a Lázadók Szövetsége.

Amúgy Enfys, nem Nfys, nem cseh, hogy ne használjon magánhangzót.  

[Ody Mandrell]

Jó lenne tudni mennyibe került mondjuk egy X-szárnyú vagy bármilyen felszerelés. Azért nem kevés pénzről beszélünk, hanem egy rahedli pénzről.  Sokat elmond, hogy ezért még Beckett is képes volt Dryden ellen fordulni, pedig elég rendesen be volt sz*rva tőle. 

[Fulcrum]

57 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Ráadásul itt hangzik el először a "szövetség" szó, ami a lázadás legkorábbi említésének is felfogható.

Filmeket tekintve lehet de a lázadás legkorábbi említése az Ahsoka könyvben hangzott el. 

[Dzséjt]

53 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Jó lenne tudni mennyibe került mondjuk egy X-szárnyú vagy bármilyen felszerelés. Azért nem kevés pénzről beszélünk, hanem egy rahedli pénzről.  Sokat elmond, hogy ezért még Beckett is képes volt Dryden ellen fordulni, pedig elég rendesen be volt sz*rva tőle. 

Luke szerint 10 000 kreditből már lehet egy űrhajót venni, bár nem határozta meg, milyet. De abból kiindulva, hogy a TIE/ln újonnan 60 000 kredit (használtan 25 000), egy Y-szárnyú meg 160 000 kredit, valószínűleg nem vehetsz valami új, korszerű, nagy hajót 10 000-ből. De 60 millió kreditből még így is kijön pár hajó. Ugyanakkor a lázadás alapját nem képezheti, mert a lázadás már folyt ekkor pár éve (és Bail a Fulcrum által említett könyvben már A-szárnyúakat küld ki, az pedig csak egy évvel a klón háborúk lezárása után van), a Szövetség meg még majdnem tíz évre volt. Addig 60 misit sokszor el lehet tapsolni. De valószínűleg azért szépen hozzájárult a lázadáshoz. Tippre azt mondanám, hogy Enfys leadta Bailnek, aki Ahsoka segítségével szétosztotta az életképesebb sejtek között vagy támogatott egy nagyot.

[Donát]

Elég valószínű, hogy Enfys is egy olyan sejt lehetett, amilyeneket később Bailék koordináltak, és végül ezekből közösen alakult meg a Szövetség. Egyébként a pénz egy igen fontos része a szerveződésnek, de ami extrát tuti, hogy csak Bailék tehettek hozzá, az a kapcsolati tőke és az infók begyűjtése, hogy melyik bolygókon, melyik csillagrendszerekben milyen lázadás szerveződik.

[Ody Mandrell]

Mint kiderült a Solo regényben van infó arról hova, kihez vándorolt a koaxiumból befolyt pénz. 

 

 

[Darth Sky]

Annak idején sokakban (köztük bennem is) felmerült a kérdés, hogy szükség van-e egy Han Solóról szóló filmre. Az előzetes érdeklődéshiányt egy olyan mozis megtekintés követte, amely után nem hagyott bennem különösebben mély nyomot a film.  Talán többet vártam, talán mást vártam, a mai napig sem tudom biztosan a pontos okát. Ennek eredményeként végül nem nézem meg többször moziban és később a kalózverziót is kihagytam. Így lényegében most, az itthoni megtekintéskor (ami összességében eddig a második) jutottam el odáig, hogy igazán értékelni tudjam ezt a filmet. Őszintén szólva, nem értem, hogy tavaly miért nem kapott el annyira a hangulata és mondanivalója, mint most, de ha módom lenne rá, lenne egy-két keresetlen szavam a múltbeli énemhez.  

 

A korábbi kérdésre válaszolva, hogy szükség volt-e erre a filmre, a határozott és egyértelmű válaszom az igen! A maga módján hiánypótló alkotás, ami úgy tesz hozzá apró plusszokat az SW-világához, hogy az elsődleges fókusz Han Solo karakterén van, kevésbé a galaktikus eseményeken. Gyakorlatilag minden olyan fontosabb kérdést megválaszoltak, ami felmerülhetett Han Solo múltjával kapcsolatban, mindezt úgy, hogy közben ízlésesen bővítették az univerzumot, és még szorosabbra fűzték a filmek közti szálakat. Kimondottan tetszett, ahogy apránként fedezhettük fel Solo fiatalkori életútját, az olyan klasszikus állomásokat végigkövetve, mint: 

- A hánytatott sorsú élet a Corellián, majd a Birodalmi Hadsereg karjaiba vezető út.
- A seregben történő szolgálat, majd a dezertálás az újonnan megismert wookiee-val, Chewbaccával. A Legendák idevágó részében egyébként Han azért dezertált a Birodalomtól (pontosabban kirúgták), mert megakadályozott egy birodalmi tisztet abban, hogy bántalmazza a rabszolga Chewbaccát, aki ezért haláláig szóló életadósságot fogadott neki. Bár nem pont ebben a formában, ez a filmbe is bekerült. Hiszen Han bizonyára megmentette Chewie életét a közös szökéssel, aki aztán később felszabadíthatta többek közt a wookiee társait is a Kesselen. 
- Az első nagyobb kaland törvényen kívüliként.
- Az első találkozás Landóval és a Millennium Falconnal, majd később a hajó elnyerése azon a bizonyos sabacc játszmán. A Falcon kapcsán különösen tetszett, ahogy fizikailag is szép apránként átvedlett Lando csili-vili hajójából Han "ócskavasává". A számos sérülés a Kesselen, a térnyelő okozta tépázás, a mentőkabin kilővése az orr-szegmensről, a radartányér elvesztése, illetve az egyéb belső károk. A pontot az i-re L3 agyának beépülése tette fel, új értelmet adva 3PO kijelentésének a navigációs számítógép sajátos kifejezési módjáról.
- Az ominózus Kessel-futam, ami egyúttal Han és Chewie első közös repülése volt a Falconnal.
- Enfys és a korai lázadók megsegítése a koaxiummal, valamint az út a Tatooine-ra (majd feltehetően a Jabbával való kapcsolatfelvétel) amik már előrevetítik az Ep4-es állapotokat.

Tény, hogy Solo belépője az Ep4-ben remek volt, ugyanakkor nem érzem azt, hogy ezt a belépőt bármi módon degradálná a film... nem sokkal jobb, hogy átfogóbb képet kaphattunk a karakterről, aki így sokakhoz (hozzám legalábbis biztosan) közelebb kerülhetett? Szerintem de.

Alden kapcsán az első reakcióm a bizonytalanság volt. Nem voltam biztos benne, hogy el fogom hinni róla, hogy ő ugyanaz a szélhámos fickó, akit Harrison Ford is megformált. A film nézése közben mégis azon kaptam magam, hogy azt nem tudom elhinni, hogy ő nem Han. Úgy hozza a karakter jellegzetes testbeszédét, stílusát és kisugárzását, hogy közben nem próbálta Fordot mímelni. Ezzel szerintem remekül megtestesíti a fiatal Solót. A nevével kapcsolatban jobban tetszett volna, ha nem egy jelentéktelen birodalmi tiszt nevezi el, hanem esetleg ő saját magát. Vagy eredetileg is lehetett volna ez a neve. Az SW-ben nem mennek ritkaságszámba a beszédes nevek (Maul, Windu, Vader, Skywalker, Rey, stb.) és kétlem, hogy mindegyik hasonló módon született volna, mint Hané. Plusz, bár ez inkább apróság, bekerülhetett volna a Ford állán éktelenkedő sebhely eredete is (ahogy pl. az Indiana Jonesban történt). Ezekkel együtt úgy érzem, maximálisan kihozták a karakter eredettörténetéből, amit lehetett, bennem nincs hiányérzet.  

 

Gloverről hasonlóan jókat tudok említeni. A színészi játék úgy hoz egyedit, hogy mindeközben emlékeztet a Billy Dee Williams által megformált karakterre. A színészgárda kapcsán Harrlesont emelném még ki, aki remekül hozta Han mentorát. L3 ugyan nem lett a következő BB-8 vagy K-2SO (hogy a Disney-érás droidokat említsem), mégis kellően egyedi droidot alkottak meg általa. Az "egyenlő jogot a droidoknak" motívum pedig plusz értelmet nyert A végső dobás c. könyvben, így óhatatlanul is beugrottak az ott történtek. 

 

Maul, mint a Vörös Hajnal vezére megint egy olyan szál, ami a TCW-ben látottakra reflektál, ahol a Sith bűnszövetkezetekkel karöltve tört hatalomra. Ugyanakkor, ez még egyértelmű folytatásért kiált, ugyanis elég nagy az űr a Maul és Q'ira vezette Vörös Hajnal, illetve a Rebelsben látott, Malachoron bóklászó Sith között. Maul kapcsán egyébként visszalépésnek és a fénykardaktiváláshoz hasonlóan, kissé erőltetettnek érzem a látványosan "gépiesített" megjelenésű pótlábakat. Gyaníthatóan a sorozatokat nem követők kedvéért akarták egyértelműsíteni, hogy "ja, ez ugyanaz a kettészelt zabrak fickó, aki az Ep1-ben is vörös fénykarddal hadonászott". Mindenesetre, bár már ismerjük Maul történetének végét, remélem, az előbb említett űrt még kitöltik valamilyen formában. Ugyanez igaz Q'ira krakterének sorsára is. Ezekért a nyitva hagyott kérdésekért sajnálom, hogy a film nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a profitot illetően, így valószínűtlen egy folytatás elkészülte. Ugyanakkor, Han Solo múltjának legfontosabb állomásait megismerhettük, és bár lenne még puskapor egy folytatást illetően, nincs hiányérzetem a sztori kapcsán. Természetesen örülnék mozgóképes folytatásnak, de akkor sem fogok elégedetlenkedni, ha csak kiegészítő művekből kapok választ az említett dolgokra.

 

A látványt emelném még ki, ami mondhatni hozta "a kötelezőt", vagyis egy Star Warsól elvárt minőséget. Bár néhol kissé túlzásnak éreztem a sötét képi világot. Oké, a fényérzékeny Proxymánál és az űr sötétjében repkedő, vészvilágítást használó Falconnál még érthető, de szívesebben vettem volna több Savareenhez hasonló világos helyszínt. 
A zenét nem érzem kiemelkedőnek, de ahhoz bőven elegendő volt, hogy jó Star Wars hangulatot teremtsen. Pluszt azért akadtak maradandó témák is, amik később is az ember fejében motoszkálnak. 

Sok pozitívat tudnék még írni a filmről, de sokáig tartana mindent összeszednem. Valamennyit viszont mindenképp írni akartam már, ha egyszer eddig nem sikerült.  Mindeképp újranézem a közeljövőben a regényváltozat előtt, majd év vége felé is az Ep9-et megelőző filmes maraton során. Holnap pedig belevetem magam az extrákba, na meg vár még rám egy képes útmutató is.

[Bomarr]

Minél többször látom annál inkább akarok hozzá egy folytatást  Számitok rá, hogy Qi'ra szálát folytatni fogják valamilyen formában, de az igazi az lenne ha Alden visszatérne Hanként. Túl jó ő ahhoz, hogy csak ennyi legyen az egész. Viszont a Cassian sorozatból valszeg kicsit kilógna.

[M.Laci]

2019. 04. 08. - 18:30, Bomarr írta:

Minél többször látom annál inkább akarok hozzá egy folytatást  Számitok rá, hogy Qi'ra szálát folytatni fogják valamilyen formában, de az igazi az lenne ha Alden visszatérne Hanként. Túl jó ő ahhoz, hogy csak ennyi legyen az egész. Viszont a Cassian sorozatból valszeg kicsit kilógna.

Méltatlanul alulértékelt. Pedig van olyan jó, mint a Rogue One, csak más. Ez egy olyan film, ami valóban folytatásért kiállt. Jabbás csempészes melóit szívesen nézném, meg azt, hogy hova fut ki a kapcsolata Qi'rával. Mert biztos vagyok abban, hogy az ANH-ig interakcióba léptek.

Alden pedig nagyon jó Solonak. Simán elhittem, hogy ő Solo. 

[Dzséjt]

Kronológiai Saga-újranézésem tegnapi állomása a Solo volt, ami valószínűleg sosem lesz a széria legerősebb része, de így is egy bitang szórakoztató, a Star Wars világát ügyesen kitágító és más perspektívából megmutató film, ami nem csak címében, de sok más aspektusából is szóló mozi. Ez nem olyan epikus, mint a többi epizód, nem áll a középpontjában valamilyen háború, nem forog kockán semmilyen világ békéje, nincsenek se hercegnők, se királynők, se szenátorok, se Jedik, és egy cameót leszámítva Sith-ek sem, Itt csak néhány egyszerű ember van, aki - Jangót idézve - boldogulni próbál a maga egyszerű, bár nem hétköznapi módján. Ez nem is igazán űropera, hanem inkább sci-fi western/kalandfilm. Könnyed, laza, humoros, király, és egyszerűen jó érzés nézni Han, Lando, Qi'ra és Beckett kalandját.

 

Ugyanakkor szerintem remek átkötő mozi is. Mivel nem lázadók és birodalmiak szemszögéből csodálkozhatunk rá a Galaxisra, láthatjuk, hogy a régi Köztársaságból milyen rohadó Birodalom lett. A film nézése közben jutott eszembe egy elég konkrét kontraszt a két éra között. A béke idején, még a klónok háborúja előtt egy űrkikötő így festett Coruscanton. Nagy, nyitott, mindenki szabadon mozoghatott, droidok serénykedtek a placcon.

 

De a Naboo űrkikötője sem rosszabb.

 

Ám minden megváltozott a Birodalom érájára. Az űrkikötő Corellián zárt, klausztrofób, az emberek lassan haladó sorokban közlekedhetnek csak, így haladnak át az ellenőrző pontokon, közben birodalmi rohamosztagosok figyelnek rájuk csőre húzott fegyverekkel, olykor csak úgy kikapják az embert a sorból és elviszik valahová, ahonnan talán soha többé nem tér vissza. A szülőket elszakítják a gyerekektől, a droidokat automatikusan elkobozzák (ezt még a hangosbemondó is nyomatékosítja), és közben szól a birodalmi toborzóműsor.

 

Szerintem az egész corelliai szakasz nagyszerű átkötés lett, remekül megmutatja a kisemberek szemszögéből, hogy itt bizony már nem az van, ami a Köztársaságban. Ez szerintem még a Jedhánál és Mos Eisley-nél is jobban mutatja, mennyire elfajult a helyzet, mert a holdnál még lehet mondani, hogy csak Saw miatt van az egész hercehurca, az űrkikötő város meg rohamosztagosok nélkül sem vendégmarasztaló hely. De Corelliánál nincsenek lázadó támadások, és Coronet a Birodalom előtt annyira nem volt lepra hely. Ráadásul ez egy ugyanolyan magvilág, mint Coruscant, nincs is messze tőle.

 

Ugyanígy nagyszerűen megmutatja a Birodalomban mélyen gyökerező korrupciót. A legalacsonyabb tisztektől, akiket némi értékes üzemanyaggal le lehet kenyerezni, egészen a Dryden Vos hajóján partizó magas rangú tisztekig. Mindez jól mutatja, hogy ez már nem az a világ, ahol egy ügyetlen, kajla száműzött lényből tábornok, majd szenátor lehetett, ahol egy rabszolga-kisfiú fogatversenyzőből Jedi lovaggá válhatott, ahol egy tizennégy éves lány egy egész bolygót kormányzott. Ez a Birodalom, ahol annak van hatalma, akinek pénze van, és akinek pénze van még egy birodalmi kormányzót is lebökhet, nem üti meg a bokáját. Nem csoda, hogy ebben a világban csak úgy tudnak boldogulni a Hanhoz és Qi'rához hasonló szerencsétlenek, ha a bűn útjára lépnek.

 

A Solo mindezek mellett még azért is remek átkötés, mert Hanon keresztül bepillantást nyerhetünk a birodalmi hadseregbe is. A későbbi filmekben csupán tiszteket láthattunk, a rohamosztagosok jószerivel tényleg csak céltáblaként funkcionáltak. Itt viszont láthatjuk Hanon keresztül, mennyire más a birodalmi hadsereg, mint a köztársasági. Már az ep3-ból is világos volt, hogy a klónok tényleg függetlenek, erre rávilágított még az a csekélyke rész is, ami Cody és Obi-Wan között zajlott. A TCW pedig alaposan kitágította ezt, így erőteljes kontrasztot mutat a mimbani csata utáni jelenet, amiben Han két közbeszólását is olyan pillantások és szavak követték, mintha az Uralkodó anyját szidta volna nyilvánosan.

 

De az is jó, hogy a Solóban már említik a lázadást, a majdani Szövetségre utalgatnak, így sokkal folytonosabbá vált ez a rész is. Itt már említik, hogy formálódik valami, így azok számára is van egy átkötés, akik nem kísérték figyelemmel a Rebels-t, azok is láthatják, hogy a Szövetség, amit a Rogue One-ban, illetve az ep4-5-6-ban láttunk egy tízéves folyamat végterméke. Így már a filmekben sem annyira a semmiből jelenik meg egy hadsereg, ami nyílt polgárháborút folytathat a Birodalommal.

 

Mégis, a Solo mindezek ellenére meg tudta tartani könnyed, kalandos, szórakoztató mivoltát. Miközben az egyik legkomolyabb földi csatát prezentálja és elénk tárja a Birodalom mocskát az alvilág szennyével együtt, nem lett olyan sötét hangulatú, mint a Revenge of the Sith vagy ezt követően a Rogue One. Ez szintén erősíti a film átköt jellegét, ugyanis a két borús film közé, amikben a hősök csak hullanak és csupán a végén jelenik meg a remény, bekerült egy ilyen felemelőbb mozi is, ami véleményem szerint már csak azért is fontos, mert a Star Wars mindig is sokkal inkább volt pozitív szellemiségű szórakoztató alkotás, s bár a sötét, nyomasztó hangulat is szükséges olykor, hiszen így ábrázolható igazán, hogy hőseink olyasmi ellen harcolnak, ami tényleg rossz, és így legalább tétje is van a dolognak, mégis jobb, ha nem kapjuk olyan töményen, mint az ep3-RO kettősben. Jó ez a Solo így közöttük.

[pb69]

Nálam a Solot egyértelműen a karakterek vitték a hátukon. Persze, jópofa volt látni a Kessel-futamot meg a Falconnal kapcsolatos dolgokat, de őszintén szólva sokat ezek nekem nem adtak a SW-hoz. Simogatták a lelkemet ezekkel a "kötelező" elemekkel, beleértve Han és Chewie találkozását is pl., de jól megvoltam ezek nélkül is. Az igazi finomságot számomra inkább az olyan momentumok jelentik, mint amikor a droid feltölti magát a Falconba, amire majd utalnak az OT-ban vagy Maul feltűnése.

 

De ami a teljes filmet átszövően bejön, az a szereplők árnyaltsága. Ebben a világban mki át akar verni mkit, egy óriási játszma az egész. Ahogyan Lando és Han sabaccoznak, pontosan ugyanúgy zajlanak az élőlények között a teljesen valós, életeket befolyásoló és húsbavágó játszmák is. Ehhez pedig számító, taktikázó, egymást megvezetni és manipulálni szándékozó figurák tartoznak. Ahogyan a taktika mellett Lando csal az asztal mögött, vagy épp bkinek szerencséje van, ugyanúgy megy ez a valóságukban is.

Szóval a karakterek is szürkék (nem fekete-fehérek, ahol feddhetetlen jó és gátlástalan gonosz küzd egymással), a főszereplőket is beleértve. De a világról is kemény tanulság, hogy a Birodalom mennyire nem tett rendet valójában. Sidious továbbra is eltűri, használja a korrupciót, mint eszközt, ahogyan a Köztársaság idején, úgy a Birodalomban is virágzik a műfaj.

 

Az árnyaltság pedig Han eredetét tekintve is kiváltképp fontos. Látjuk, ahogyan a saját bőrén kénytelen megtapasztalni Beckett tanításait, hogy nem bízhat senkiben, csak magára számíthat, csak a pénz az érték. Ezenkívül pedig az, ami közvetlenül pénzre váltható, legyen szó akár más élőlényekről is. És Han ezt meg is tanulja a végére. Ugyanakkor tudjuk, hogy ott van benne eltemetve az önzetlen és nyíltszívű Han is, így sokkal jobban működik az OT.

Eddig csak egy ilyen meseszerű légből kapott fordulat volt, hogy a pénzéhes, csak magával törődő számító csempész mégis kockáztatja magát, mert hirtelen barátai lettek. A Solo ismertében ez már sokkal logikusabb. Az ifjúkori Solot csalták elő belőle. Ahogyan beütött neki a gondolat, hogy a Beckett-féle tanítás és világnézet teljesen elfogadható és hasznos, sőt szükségszerű, ha vki az alvilágban tengeti mindennapjait. Ám, ha egy teljesen más közegben mozog, mint pl. a Szövetség, akkor ott más emberi viszonyok vannak.

Ott már létezik a bizalom, bajtársiasság, őszinteség stb.. Így végre azzá az emberré válhat, ami egykoron volt. Pontosabban felvállalhatja azon önmagát, aki még fiatalabb korában volt.

[Dzséjt]

26 perccel korábban, Donát írta:

A Soloval megleptél. Nálam mintha egy limonádét mérnél egy aszú borhoz. (RO). Pedig a Solot is szeretem. 

 Annyiból nem értem a meglepődésedet (vagy kezdeti kirohanásodat), hogy nem egy objektív, technikai összemérést végeztem, hanem csak abszolút szubjektíven annyit írtam, hogy nekem jobban tetszik. Ahogy negatív, úgy pozitív irányban sem ugyanaz egy film minősége vagy az, hogy azzal kapcsolatban kinek milyen érzései vannak. A Rogue One nagyon sok tekintetben az egyik legjobb Star Wars film. És igen, minőségi szempontból, ha objektíven nézzük agyonveri a Solót.

De nekem akkor is jobban tetszik a Solo, és mivel ismersz, szerintem nem fog meglepni, hogy miért: könnyed, vidám, pozitív szemléletű, nem hullanak benne a főhősök, mint a legyek, ráadásul egyszerűségük miatt szerethetőbbek is. A Rogue One egy sötét hangvételű, borús film, amiben a szereplők is sötétek (nem értelmi szempontból ). Ezzel nincs baj, de személy szerint én jobban szeretem a vidámabb filmeket. A Ryan közlegény megmentése és a Kelly hősei közül is az utóbbit választanám, mert bár mindkettő a második világháborúról és egy kis, a háborútól részint független célért küldetést teljesítő csoportról szól, az utóbbi tetszik jobban, mert vidámabb, szerethetőbb karakterekkel.

Ennyi. Objektíven jobb filmnek tartom a Rogue One-t, de szubjektíven jobban szeretem a Solót, mert abban vannak olyan dolgok, amikre fogékonyabb vagyok, amit szívesebben nézek, akikkel jobban szimpatizálok.

[Donát]

Így már világos.

[pb69]

Számomra igencsak közel van egymáshoz a két film, nehezen tudnék dönteni közülük melyik tetszik jobban. A RO-t hiába néztem meg már annyiszor, számomra az eleje továbbra is nagyon kaotikus és rossz ritmusú. De az egész filmen azt érzem, hogy mélyről indul, fokozatosan építkezik, a végére pedig egy hatalmas katartikus SW élménysorozatba torkollik. Csak valahogy hiába ér el óriási magaslatokba, mindig úgy fejezem be, hogy ez egy igazi mély SW élmény volt a legjavából, amikor legközelebb újra leülök elé, akkor van egyfajta kesernyés szájíz, hogy majd újra el kell jutni odáig, amit addig látok, az meg annyira nem klappol.

 

A Solo nekem nem ér fel olyan magasságig, nincsenek benne számomra olyan libabőrös csúcspontok, mint a RO-ban, viszont az egész film sokkal konzisztensebb élményt nyújt. Nem fogom a fejem, kapkodom a levegőt, keresem az állam vagy törölgetem a könnyeim, de az elejétől a végéig élvezem, vigyorogva nézem végig, lelkesen a teljes filmet. Összeáll az egész, nem markol nagyot, de azt stabilan és magas minőségben hozza. Nem feltűnő és nagy dózisokban árasztja el az embert a nagybetűs SW momentumokkal, hanem finoman apránként adagolja az utalásokat, a hangulatot, azokat a motívumokat, amik átszövik a kalandokat, és amiket talán csak egy rajongó érthet meg.

 

A nagy csúcspontok és a Saga sztorijára gyakorolt nagyobb hatás, illetve az ebben mutatott bátorság miatt a RO felé hajlok, de a Solot is nagyon ott érzem a nyomában. Főképp, ha azt nézem, hogy milyen szálakat indított el, mekkora lehetőségeket teremtett új irányokra az univerzumban, milyen új karaktereket tett le az asztalra. 

[IndianaAndrisSolo]

A Snyder Cut után megfogalmazódott bennem, hogy minden előjel nélkül a Solo-ból is van egy változat, amit két nagyon vizionárius rendező készített, és a film 90%-át az ő elképzeléseik szerint leforgatták, csak aztán ugye Howarddal rengeteg utóforgatás volt, valószínűleg nem csak a maradék 10%-ot forgatta le.

 

Sajnos a Star Wars-rajongókban nem látok olyan lazaságot, mint a Marvel és a DC rajongóinál. Egyrészt, ott pl. el tudják fogadni a számtalan párhuzamos univerzumot, nálunk sokan mindössze két jól elkülöníthető kánont sem tudnak elfogadni. Emellett pl. a Snyder Cut kapcsán nem láttam olyat, aki egy producert tett volna meg a közellenség tárgyává (oké, Joss Whedon kicsit azzá vált, de elsősorban a munkatársaival szembeni viselkedése miatt). A mi tág rajongói közösségünkben Kathleen Kennedy démonizálása nagyon megy (úgy, hogy valójában senki sem tudja megítélni az ő munkáját, hogy mit adott az egyes filmekhez), de pl. egy ilyen kultúrateremtő kampány nem fogalmazódott meg. Úgyhogy: #ReleasetheLordMillerCut. Én nagyon megnézném!

[NorbiLordi]

Marvel, DC-nél a világ szerves részei a párhuzamos univerzumok, így azoktól nem annyira létidegenek ezek a dolgok. A Star Wars esetében sosem volt szó ilyenről, bár megkaptuk pl. a Világok közti Világot.

[Dzséjt]

7 órával ezelőtt, IndianaAndrisSolo írta:

a Solo-ból is van egy változat, amit két nagyon vizionárius rendező készített, és a film 90%-át az ő elképzeléseik szerint leforgatták

Aha, és ez az infó honnan is van? Mert én pont az ellenkezőjéről tudok, hogy Lord és Miller még a film felét sem tudta leforgatni, annyira elvoltak a "vizionárius" rendezéssel. Magyarul: verték a pöcsüket a díszletben, és eközben minden munka állt.

Szerkesztve: 2021. Április 1. - Dzséjt

[Bomarr]

Lord és Miller rendezései kábé annyira vizionáriusak mint egy fehérre meszelt fal.

[Iqvi]

Én inkább a Solo folytatásának örülnék, hátha a Lando valamilyen szinten az lesz, mint inkább egy rendezői változatnak, aminek a Kánon rendszer miatt se lenne sok értelme. 

[Ody Mandrell]

Épp az volt a baj, hogy Lord és Miller munkamorálja a béka s*ggét verdeste. 

[Yoda József]

Lord és Miller konkrétan b*sztak forgatni. Ha van is olyan, hogy LordMillerCut, az elég kurta lehet

[Bomarr]

A hétvégén az elejébe akartam belenézni, aztán az egészet megnéztem. Ez még mindig egy szuper film. Ahhoz képest, hogy ez csak egy SW környezetbe ültetett bűnözős film, elképesztő mennyi minden van benne.

-Korélia világa lenyűgöző. A Disney korszak egyik leglátványosabb bolygója, pláne ha csak az élőszereplős alkotásokat nézzük.

-Csak pár villanásra látjuk az itteni alvilágot de még igy is találkozunk pár emlékezetes karakterrel. Ráadásul Lady Proxima vagy Moloch is mind életben maradtak úgyhogy rájuk még vissza lehetne egyszer térni, legalább egy képregény erejéig. Birnám ha Solo egyszer visszamenne és lerendezné a bandát.

-Qi'rát is imádtam az első pillanattól az utolsóig. Azt külön díjazom, hogy szemben annyi más SW színésszel Emilia Clarke kifejezetten lelkes a szerepe kapcsán és például a napokban nyilatkozta hogy egész meghatódott amikor megtudta hogy a karaktere visszatért egy képregényben. Az egyik kedvenc jelenetem amikor Lando kabinjában vannak Hannal meg amikor a végén Savareen-en beszélgetnek. Han próbálja tenni a kemény legényt de Qi'ra átlát rajta.

-Az "autós üldözés" valami szenzációs az elején pláne amikor a kamera körbemegy Han gépe körül.

-Láttunk egy űrrepteret belülről! Ez is milyen már. Birom a birodalmi indulót a toborzó videó alatt

-A mimbani csatából az a kevés amit láttunk az bizony háború a javából. Utána ahogy az árkokban mennek, nagyon feelinges.

-Ahogy az illik Csuvi és Han első találkozását sikerült roppant emlékezetesre írni.

-Woody Harrelson csípőből hozza Becket figuráját. Marha jól áll neki. Bírom amikor a Mimbanon felnevet azon hogy Han megpróbálja megfenyegetni majd lazán ellene fordítja a szituációt.

-Rio szellemes és nagyon szerethető. Emlékszem hogy meglepett a moziban hogy ilyen hamar meghal.

-A vonatrablás főleg onnantól nagyon adja, hogy feltűnik Enfys Nest. Imádom a zenét ami itt szól.

-Dryden Vos hajóján érzésem szerint jobban el lett találva a luxus, mint Canto Bighton. Nehéz megfogni miért tetszik jobban, de talán azért mert itt keverednek a régi és az újfajta lények. Van itt befőttesüvegbe eltett énekes is, ugyanakkor látni twileket is. Plusz visszaköszönnek a Rogue One-ban látott átprogramozott rabszolgák, akiknek nincs meg a fejük teteje.

-Újranézve többször is rácsodálkoztam mennyire erősek az alakítások. Például Dryden Vos karaktere nem túl bonyolult, de Paul Bettany mindent kihoz ebből a szerepből amit lehet. És miközben rengeteg a jó színész Alden igy is kimagaslik közülük Hanként!

-Fura hogy a Lando sorozat bejelentésénél nem derült ki rögtön hogy ki lesz Lando. Pedig csak Donald Glover jöhet szóba.

-Talán nincs még egy SW film ami ennyire dugig lenne utalásokkal, de úgy hogy egy részük annyira obskurus hogy csak tényleg a hardcore rajongók értik hogy miről van szó. Mint amikor kiderül hogy Becket ölte meg Aurra Singet.

-A helyszínek terén Korélia mellett Kessel a másik nagy dobása a filmnek.

-Calrissian krónikák.....  

-A Kessel futamnál azaz atomnagy szörny elég lovecraft-i. Legalábbis design terén. Nem panaszkodásból mondom.

-Ebbe a kis bűnöző filmbe még a lázadás születését is megintrozták.

-A fináléban a kedvencem amikor kiderül, hogy nem Han eszén járnak túl hanem ő jár túl mindenki más eszén. Ott aztán beindul a zene és Enfys Nest is bedobja magát.... az egyik legjobb pillanata a filmnek.

-Darth Mault behozni tökös húzás volt. A kalapemelés jár érte.

-A végében egy baj van. Hogy egyelőre nincs folytatás. A szinészektől per pillanat végleg búcsúzunk. Pedig ezt igy vagy úgy de folytatni kéne. Remélem a Lando sorozat lesz kvázi a Solo 2.