Ugrás a kommentre

Könyvek és képregények


Ody Mandrell

Ajánlott hozzászólás

Örülök, hogy benne lehetek az 1%-ban. Nem gondoltam, hogy ennyit romlott a könyvkiadás helyzete. Ezek után nem lesz lelkiismeret-furdalásom, hogy az utóbbi időkben több könyvet vettem, mint általában. 

Bomarr, én úgy látom, hogy a napi tömegközlekedésben a könyvolvasás már nem program. Majdnem mindenki a telefonját nyomogatja.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Egyébként én is van, hogy a telefont bámulom tömegközlekedésen, de én e-bookat azon szoktam olvasni :) Meg ahogy megfigyeltem mások is ezt szokták csinálni, vagy Kindle-t vagy mást használnak. De pár utas így is akad azért járatonként, akik rendes könyvet olvasnak. Aminek viszont örülök, hogy általában fiatalok kezében látom :) Mondjuk én alapvetően csak Budán közlekedek meg a Belváros.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával korábban, MissKarrde írta:

Bomarr, én úgy látom, hogy a napi tömegközlekedésben a könyvolvasás már nem program. Majdnem mindenki a telefonját nyomogatja.

A budapesti agglomerációban a mai napig szokás. Én is szoktam, mert a távolsági buszozás elég hosszú. Olvasással jobban megy az idő. Ezeken meg zaj nem nagyon van.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én azt látom, hogy a mai 10-es, 20-as, úgymond Harry Potteren felnőtt generáció sokkal többet olvas, mint a 30-as, 40-es, 50-es. Én utazás közben szeretek a legjobban olvasni, bár az egyetlen tömegközlekedési eszköz amit használok, az a vonat, az meg több idő mint a buszozás.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én imádok olvasni tömegközlekedésen. Legyen az busz, metró vagy villamos. Amíg egyetemre jártam normálisan, ezt a módszert csináltam. Illetve eléggé váltakozóan olvastam. Hol rendes könyvet olvastam, de volt, amikor inkább letöltöttem egy könyvet és telefonon olvastam. :)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2021. 02. 07. - 10:36, Bomarr írta:

A budapesti agglomerációban a mai napig szokás. Én is szoktam, mert a távolsági buszozás elég hosszú. Olvasással jobban megy az idő. Ezeken meg zaj nem nagyon van.

 

50 km-ről utazom be naponta Budapestre (=budapesti agglomeráció), errefelé nem sokan olvasnak a vonaton, elvétve látni egy-egy embert (rajtam kívül). Máshol lehetnek akár többen is könyvolvasók. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

32 perccel korábban, MissKarrde írta:

 

50 km-ről utazom be naponta Budapestre (=budapesti agglomeráció), errefelé nem sokan olvasnak a vonaton, elvétve látni egy-egy embert (rajtam kívül). Máshol lehetnek akár többen is könyvolvasók. 

De honnan tudod, hogy aki a telefonját nyomkodja, az éppen nem olvas? Mert a megállapításod kiindulópontja ez volt: "Majdnem mindenki a telefonját nyomogatja." Ebből, ha csak nem nézel bele mindenki telefonjába - ami amúgy elég nagy bunkóság lenne - levonni azt a következtetést, hogy "errefelé nem sokan olvasnak a vonaton" eléggé meredek húzás. Az e-könyvek világában az, aki a telefonját nyomkodja a vonaton még simán olvashat hozzád hasonlóan, hiszen a mai okostelefonok tökéletesen alkalmasak e-könyvek kezelésére. Nem mindenki választja szét az olvasást e-könyv olvasóra és telefonra. Van, akinek a két funkciót ugyanaz a készülék látja el, mert neki az is megfelel.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2021. 02. 07. - 13:15, Bence1997 írta:

Én imádok olvasni tömegközlekedésen. Legyen az busz, metró vagy villamos. Amíg egyetemre jártam normálisan, ezt a módszert csináltam. 

Én is imádok. :oops: Ez az egyetlen része a napomnak, amikor senki nem zavar meg benne, és biztos hihetetlenül hangzik, de tökéletesen el tudok benne merülni pillanatok alatt. A másik jó lehetőség, amikor várni kell az orvosnál vagy bármely ügyintézésnél. Ha sokat kell várni, akkor akár egy fél könyv is elfogy közben. 

 

Hasonlóan zavartalan időpont lehetne még lefekvés előtt az ágyban olvasni, de azon sajnos bealszom.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2021. 01. 29. - 23:58, caseyjones írta:

Rendeltem a Szukitsnál, és kaptam 1000 Ft-os kupont. Ezeket több rendelésnél is fel lehet használni, vagy csak egy alkalommal? Illetve egyszerre több felhasználó is igénybe veheti ugyanazt az egy kódot? 

Egy kupont csak egyszer lehet felhasználni, de több ember is igénybe veheti ugyanazt a kódot.

Szerkesztve: - mui-ruy
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

On 2021. 02. 06. at 4:13 PM , Bomarr said:

Ahogy én látom a tanulság igazából az hogy az emberek egyrészt könyvesboltban szeretnek könyvet vásárolni

Én a két kezemen meg tudnám számolni, hányszor vásároltam könyvesboltban életemben. Egyrészt a környékemen nincsen igazán jó könyvesbolt, másrészt a neten nagyon sok helyen olyan akciók vannak, hogy még szállítási díjjal együtt is olcsóbban jövök ki, mintha boltban vásárolnék. Meg persze az interneten végtelen a választék. 

Kifejezetten nem szeretek amúgy boltban vásárolni könyvet, csak bámészkodni. :) Sosincs olyan könyv, amit én keresek, de a neten nincs ilyen problémám. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én is kezdek átszokni az online vásárlásra de mi vagyunk a kisebbség. A könyvvásárlások túlnyomó része könyvesboltokban zajlik itthon. Annyira, hogy tavaly úgy zuhant meg a könyvpiac, hogy közben az online eladások még nőttek is. De ez se segített.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én esetek többségében ugyan online veszem meg a könyvet, hogy biztosan meglegyen, de mindig könyvesboltban veszem át (kivéve Szukits). Nem mintha sóher lennék a szállítási díj miatt, de ezt szoktam meg, meg emellett is eltudok bámészkodni órákat :) 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Szerintem a boltban vásárlásnak az a varázsa, hogy könnyebben lehet választani, mert belelapozhatsz a könyvbe akárhol, amit online nem lehet megtenni, plusz azonnal tiéd, amit kinéztél.

A netes vásárlás akkor igazán jó, ha pontosan tudod, mit keresel.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Igen akinek a közelében van egy könyvesbolt az sokkal gyorsabban hozzájuthat a friss könyvekhez ha ott vásárol. Például a napokban gondolkodtam hogy megvszem a Poe regényt a Szukits-on de aztán rájöttem hogy pénteken úgyis a Mammut-ban leszek és gyorsabb ha ott veszem meg a Libriben.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Brandon Sanderson: Elantris

Mindenféleképpen különleges könyv volt ez. Brandon Sanderson az Elantrisszal robbant be a fantasybe és egy egyedülálló könyvet írt meg. Csalóka volt, mert az elején még nem hittem volna, hogy ez a regény a kedvencem lesz. Az első egyharmadában még úgy éreztem, hogy ez csak egy viszonylag jó könyv és semmi több. A középső harmadánál már kezdtem belemerülni a világba és a történetbe is. Az utolsó harmadánál éreztem azt, hogy ez igazán szenzációs élmény. Valahogy ahhoz tudnám hasonlítani, ha ez ember egy újfajta nagyon finom és nemes bort iszik. Az első kortyoknál még fura a hatás, majd ahogy egyre több korty csúszik le az ember torkán, úgy érzi egyre inkább, hogy ez az egyik legédesebb nedű, amihez szerencséje volt. Tehát időbe telik, mire az embert beszippantja. Nálam is így volt. Brandon Sanderson lassan építkezik, viszont ennek megvan az oka. Ahogy haladsz előre az olvasásban, úgy érted meg fokozatosan, hogy miért volt erre szükség. Már ebből a könyvből is látszik, hogy szeret részletesen világot építeni. Itt megjegyezném, hogy nem ártott volna a magyar kiadáshoz egy sokkal részletesebb függelék, mivel a könyv első felében még nehezen értettem meg az Arélonhoz kapcsolódó mágikus és vallási fogalmakat. A könyv közepére viszont már belerázódtam ebbe is. Az is lehet, hogy túl rég olvastam már high fantasy-t.

Brandon Sanderson felrúgta a hagyományos fantasy elemeit, de szerencsére ezt úgy tette, hogy az maximálisan elnyerte a tetszésemet. (George Martinnak ez nem sikerült.) Sokat gondolkodtam már olvasás közeben is, hogy milyen jelzővel illessem ezt a történetet. Maga a szerző határozta meg legjobban az utószóban. Elgondolkodó könyv. Elsősorban a karaktereken és cselekedeteiken van a hangsúly. No és persze az érzelmeken. Méghozzá kiemelkedő mértékben. Három főszereplő kap központi reflektor fényt.

Egy herceg, aki iszonyatos állapotba kerül, száműzetésbe kényszerül egy olyan helyen, ahol számtalan hozzá hasonló, szörnyű állapotban lévő ember él. Egy igazi csupaszív karakter, aki soha nem adja fel, elhozza a reményt és a felemelkedés lehetőségét egy olyan városba ahol már mindenki feladta a normális életet és belesüllyedt a pusztulásba. Igazi, új civilizációt kezd el építeni.

Egy hercegnő, aki új földre lép. Céltudatos, magabiztos, okos, intelligens. A művelt hercegnő nem hagyja magát, szembeszáll a társadalmi igazságtalanságok ellen és igyekszik megváltoztatni pozitív irányba a körülötte lévő világot. Harcias és magabiztos, mindig szembeszáll a korrupt hatalmasokkal.

Egy pap, aki téríteni igyekszik. Többre becsüli az ész hatalmát, mint vallása mocskosabb, erőszakosabb eszközeit. Igazán különleges figura volt, akinél nem mindig lehet eldönteni, melyik oldalon áll.

No és persze egy szerelem két különleges ember között, akik kifordítják sarkából a világot.

A történeti helyzet is különleges. Elantris városában különleges, isteni hatalommal bíró lények uralkodtak, akik a mágiájukkal hihetetlen dolgokra voltak képesek. A semmiből ételt teremteni, betegségeket meggyógyítani. Aztán hirtelen véget ért az aranykor, jött egy szörnyű betegség, mely véget vetett csodás uralmuknak és a környéken lévő embereket is megbetegítette. Aki elkapta a fertőzést, azt száműzték Elantris elátkozott városába. Közben egy kereskedőkből álló, korrupt új hatalom alakult ki, mely nyomorba és szolgaságba taszította az egyszerű, dolgos népeket. A világ túloldalán található a Fjordell Birodalom, melynek élén a fanatikus su-dereth vallás vezetője, a vürn arra készül, hogy sötét és kegyetlen hitét ráerőltesse a világ maradékára. Vagy ha ez nem sikerülne, akkor kiirtja az ellenálló lakosságot.

Spoiler

[spoiler] Raóden herceget is eléri a saód, a fertőzés. Leáll a szíve, elszürkül a bőre, foltok jelennek meg rajta, a sérülései nem gyógyulnak. Mint mindenkit, akit elér a fertőzés, őt is száműzik az elhagyatott Elantrisba. Ezek a különleges élőholtak ijesztő világban élnek. Egymással acsarkodnak. Elveszítették a reményt és várják a pusztulásukat, ami úgy tűnik soha nem jön el. Raóden nem hagyja magát, híveket gyűjt maga köré, újjászervezi a kitaszítottak társadalmát. A Raódenre fókuszáló fejezetekben fokozatosan bontakozik ki az újjáépítés. Megható, ahogy halad előre a történet, úgy egyre inkább elhozza a fényt a kitaszítottaknak és reményt ad nekik egy új életre. Egyik kedvenc jelenetem, mikor Raóden arról beszél Galladonnak, hogy a Sarené hercegnőtől kapott leveleket magával hozta volna. Igaz, hogy Raóden herceg és Sarené hercegnő csak politikai házasságot kötöttek volna, de a kapcsolatfelvételeik révén mégis megkedvelték egymást, sőt valami el is indult kettejük között. Raóden rá akar jönni, hogy mi történt régen az elantrisiakkal, hogyan alakult ki a saód nevű betegség és miért nem működik az aréloni különleges mágia, mely arra épül, hogy különféle jeleket, aónokat rajzolnak a levegőbe. Ahogy halad előre a sztori Raóden egyre többet kiderít, egyre több mindenre derül fény fokozatosan. [/spoiler]

Spoiler

[spoiler] Sarené hercegnő Kaéba érkezik, hogy feleségül menjen Raódenhez, de arról tájékoztatják a hercegnőt, hogy jövendőbeli férje meghalt. Sarené nem megy haza. Megismerkedik új hazájával és azt tapasztalja, hogy Iádon király egy kapzsiságra és kizsákmányolásra alapuló társadalmat hozott létre, ahol a nép szenved. Összefog a helyi haladó szellemű nemesekkel, Roiál fejedelemmel és társaival és igyekeznek megváltoztatni a világot egy igazságosabb hellyé. A harcias és magabiztos Sarené új színt hoz az udvarba. A nőket vívni tanítja. Elmagyarázza a nemeseknek, miért szükséges a társadalom átalakítása, miért kell nagyobb szabadságot adni az embereknek annak érdekében, hogy többet is termeljenek. Sarené mágikus fénygömbje, Asé segítésével igyekszik felderíteni Elantrist is. Sarené az elátkozott város lakóinak életét is meg akarja változtatni. Nem is sejti, hogy vőlegénye még él és ő is ugyanezen fáradozik. Ellenfelei el akarják távolítani a haladó szellemű hercegnőt az udvarból, csellel Elantrisba száműzik, ahol megismerkedik a rejtélyes Szellemmel (vagyis Raódennel). Szerelmük itt kezd el igazán kibontakozni. Később Sarené kijut a városból, de később Raóden is követi álcázva. Arra jutnak, hogy mindenáron le kell taszítani az új zsarnok uralkodót, Telrií-t, nehogy Fjordell kezére adja az országot. A fjordelliek viszont saját kezükbe veszik a dolgok irányítását és támadásba lendülnek. [/spoiler]

Spoiler

[spoiler] Hrathen gjorn téríteni érkezett Arélonba IV. Wulfden vürn megbízásából. Hrathen nem nagyon szeretne erőszakos módszerekhez folyamodni, inkább a finom manipulációkban és az intrikákban hisz. Az erőszakos su-dereth vallás híve, de egyre inkább elveszti a hitét benne. Dilaf, a másik térítő érdekes figura volt. Nem gondoltam volna róla, hogy ő lesz a főgonosz. Dilaf volt valójában a gradget, a harcias, démoni erővel megáldott papok vezére. Ő mindvégig az erőszakos térhódítás híve, mely nem is lenne nehéz, mivel a kereskedők uralta Arélonban nincs is erős hadsereg. Hatalmas volt az a fordulat, ahogy Dilaf leleplezte magát. [/spoiler]

A végső összecsapás hihetetlen, epikus és drámai volt.

Spoiler

[spoiler] Miután kiderült ki is valójában Raóden, Dilaf akcióba lendül, megsebesíti a herceget, fogságba ejti a hercegnőt, démoni szerzeteseivel pedig tömegmészárlásra készül. Raóden viszont meggyógyul, mikor beleeresztik a feledés tavába és rájön, hogyan lehetne helyrehozni a mágiát. Az elantrisivá alakult herceg mindent helyrehoz, meggyógyítja a kárhozottakat, és harcba száll a démoni erejű szerzetesek ellen. Sarené is kiveszi a részét a harcból, még akkor is szembeszáll az emberfeletti erejű Dilaffal, amikor az reménytelen. Hrathen váratlanul a jók oldalára áll és feláldozza magát a nagy harcban. Igazán epikus és hősies lett a leszámolás Dilaffal. [/spoiler]

A történet vége egy katartikus, magával ragadó végkifejlet, ahol összeáll a kép, a szereplők sorsa összeér, és egy fantasztikus érzést hagy az emberben. Megható és kifejezetten gyönyörű lett a történet vége, nagyon szerettem. A kötet végi bónuszok közül az Elantris reménysége igazán remek lett. Főleg, az hogy a történet középpontjában egy olyan kislány áll, aki a valóságban már 14 éves kora óta rajong az Elantrisért.

Egy igazán elgondolkodtató és sokrétű könyvről van szó, melyben a pozitív érzelmek: a remény, a szeretet, a tenni akarás és az igaz szerelem szállnak szembe a gonoszság erőivel. Méghozzá nem mindennapi módon. Tényleg az egyik legjobb fantasy. Ötös.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 2 héttel később...

Most olvasom a Vörös liliom című könyvet. Könyvtári példány. Sajnos négy oldal hiányzott belőle. Felmentem a moly.hu-ra és elpanaszoltam a problémámat, szerencsére akadt egy kedves olvasó, akinek megvolt, és nagyon gyorsan el is küldte nekem mail-ben a hiányzó oldalakat. Na ugye, vannak még jó emberek. Nagyon hálás is vagyok neki.

Szerkesztve: - Darth Revan9
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Juliette Benzoni: A vörös liliom

A firenzei lány második része is éppoly zseniális és fantasztikus, mint az előző rész. Egy rendkívül összetett, eseménydús és érzelmes folytatást kaptam tele intrikákkal, utazással, lelki vívódással, érzelmekkel, csatákkal és szexszel. Olyan sok minden történt, hogy sokszor csak kapkodtam a fejem. Nagyon jól le tudott kötni, minden oldalt és minden fejezetet élveztem. Sajnos a könyvtári példány, melyet olvastam, hiányos volt, négy oldal hiányzott belőle. Egy kedves molytag a segítségemre sietett és elküldte nekem a hiányzó négy oldalt, így teljessé tette számomra az olvasás élményét. Ezúton is még egyszer nagyon köszönöm, @Brke!

A történet elhagyja Itáliát és a Széttagolt Franciaországba kalauzolja el az olvasót. Merész Károly herceg nagyra törő terveket dédelget, saját birodalmat akar kovácsolni Burgundiából. XI. Lajos francia király egyesíteni akarja királyságát és kiterjeszteni a királyi hatalmat. A történelmi helyzet ebben az időszakban finoman szólva is kaotikus Franciaországban. Az angolok, a lotaringiaiak, a svájci kantonok mind egyformán beleavatkoznak az eseményekbe. Még Itáliából is különféle hatalmi tényezők befolyásolják az eseményeket.

Fiora és társai ebbe a káoszba gyalogolnak bele.

Spoiler

[spoiler] A firenzei lány fel akarja kutatni Franciaországban azokat, akiket felelősnek tart szülei haláláért. Először Regnault du Hamelt kutatják fel, aki különös halált hal. Fiora elhiteti vele, hogy ő Marie szelleme és így sikerül halálra rémíteni. Ez az egyik kedvenc jelenetem. Kiszabadítják Marguerite-t, Regnault és Marie közös lányát, akit fogságban tartottak és a szolgák folyamatosan erőszakolták. A traumák után Fiora új otthont talál neki a nagyanyjánál. Pierre de Brévailles finoman szólva is rosszul járt, leesett korábban a lóról és nyomorék lett. Így rajta nem is kell már bosszút állni, tehetetlen. Jöhet Merész Károly. Előtte felkeresik hőseink Agnolo Nardit, Lorenzo Medici franciaországi emberét, majd XI. Lajost. Florent személyében Fiora egy újabb udvarlóra akad. Sőt, korábban találkozott a nagybátyjával, Christophe-fal, aki szintén beleszeretett. XI. Lajost is gyorsan elbűvöli a lány. Fiorának sikerül megakadályoznia Fray Ignacio atya merényletét. Ez is egy nagyon jó rész volt. Ignacionak most már nagyon a begyében lehet Fiora. A francia király különleges küldetéssel bízza meg a lányt: el kell csábítania Campobassot, a milánói zsoldos kapitányt, hogy aztán rávegye: árulja el Merész Károlyt. Fiora belemegy. Abban a hitben él, hogy Philippe de Selongey elárulta és már újra is házasodott, most azt érzi, ideje visszavágnia. Fiora érzései ambivalensek de Selongey-val szemben. Nem tudja eldönteni, hogy gyűlölje, vagy szeresse őt. Fiorában még mindig lángol a szerelem Philippe-ért. Végül is úgy tűnik, hogy ez egy nagyobb szerelem. Ennek ellenére teljesíti Lajos király kérését. Elmegy Campobasso-hoz. Csakhogy a csábítás túl jóra sikerül. Campobasso fanatikusan belehabarodik Fiorába, éjjel-nappal szeretkezik a lánnyal, feleségül akarja venni és elzárja egy várba. Fiora nagy nehezen szabadul, de Merész Károly udvarába kerül. Philippe és Campobasso párbajt vív érte, de Fiora megsérül közben. Ezek után Merész maga mellett tartja a lányt, és két hívét külön utakra küldi. Jön a burgundi herceg által vívott háború utolsó felvonása, mely rendkívül kegyetlen, véres és viharos. Fiora megtapasztalja a háború borzalmait és ez megmérgezi a lelkét. Mégis a Merész mellett marad Philippe-ért. Merész Károly bukásáig követjük az eseményeket. Philippe és Campobasso is még egyszer összecsapnak Nancy-nál. A Merész végül is meghal. Teljesül Demetriosz vágya. Fiora és Demetriosz viszonya is árnyalt képet kap. Sokáig igaz szövetségesek, sőt Demetriosz kezdi el betölteni Fiora apjának a szerepét. Viszont a görög orvost már nagyon megmérgezi a bosszú és nem szívesen nézi azt, hogy Fiora késlekedik Philippe miatt Merész Károly meggyilkolásával. A végén még meg is zsarolja a lányt, ha nem végez a Merésszel, akkor nem látja viszont többé Philippe-t. Viszont az utolsó csatában Merész Károly halálos sebet kap és elbukik. Demetrioszt megkísérti a bosszúvágy, lehetősége lenne megölni Károlyt, de erre nem lesz szükség, mivel a burgundi herceg így is meghal. A görög orvos elszégyelli magát, már fáj neki, hogy gyilkosságra akarta kényszeríteni Fiorát. Léonarde meg is utálja emiatt a görögöt. Még a hűséges Esteban is Demetriosz ellen fordul. Philippe bár megmenti Fiorát Campobasso-tól, de a végén mégis elveszti a lányt. Philippe a kötelességét akarja teljesíteni és Burgundi Mária, Merész Károly lányának segítségére sietni. Fiora ezt nehezményezi, és úgy dönt, Rómába megy kérvényezni házassága érvénytelenítését. Szerencsére Fiora új barátokra is szert tesz Battista Colonna és Panigarola személyében.[/spoier]

 

Bőven kijutott az intrikákból és csatákból. Fiora érzelmi vívódásai is szép ábrázolást kapnak. A lány fejlődik, árnyaltan kezdi látni a világot. Szembe kell néznie ambivalens érzéseivel. Ki kell törnie a bosszú ködéből, mely a könyv végére nagyrészt sikerül is. Ezek mellett jó sok információt kapunk a történelmi háttérről, főleg a diplomáciai és hadtörténeti eseményekről. Drámai helyzetből is jó pár adódik a könyv folyamán. Fiora kaotikus érzelmei mellett kaotikusak a történelmi események is, ezek jól összekapcsolódnak. A vége megint csak folytatásért kiált. Kiváló darab. Csak ajánlani tudom mind a történelmi, mind a történelmi romantikus regények kedvelőinek. Ötös.

Szerkesztve: - Darth Revan9
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 3 héttel később...

Csikász Lajos: Arany és vér

A félhold alkonya sorozat újabb nagyszerű izgalmakkal folytatódik. Nem megyünk előre túl sokat az időben, de egy jelentős és fontos esemény kibontakozása van folyamatban. E mellett Szentiványi Péter és Lehoczky Ferenc élete újabb fordulatot vesz és az első kötetben felbukkant szereplők is visszatérnek.

Az 1680-as évek első felében az amúgy összetett magyarországi helyzet csak még tovább bonyolódik a Felső-Magyarországi fejedelemség létrejöttével, ezzel ideiglenesen négy részre szakad az ország. Csikász Lajos a füleki ostrom utáni eseményekben a bányavárosok utáni küzdelmet eleveníti fel, elsősorban Péter, László és egyéb hősök szemszögéből. A történelmi helyzet is kesze-kusza és ezt hőseink „hétköznapi” élete is jól tükrözi. Egy ízig-vérig igazi kalandtörténetet kapunk, benne háborús helyzettel, kincsvadászattal és romantikával is. Jó pár feszült és összetett helyzettel találkozik az olvasó, sokszor a drámai helyzet is nagyon feszült.

Újra felbukkan 

Spoiler

[spoiler] Orsika, aki Körmöcbányán él tökkelütött és kapzsi nagybátyjával, Légrády Gáspárral. Körmöcbányára küldik a Habsburgok Szentiványit és Erdkeratot, hogy biztosítsák a bányaváros aranyát. Légrády egy csomó pénzzel tartozik egy Weinberger nevű bajornak, ezért a cselszövő Vas Pongráccal egymásnak ugrasztják a császárikat és a kurucokat, míg ők egy Tiborc gyilkos ex-pappal és bandájával próbálják ellopni a kincset. A tervet igazából Pongrác eszeli ki és ő is igyekszik kézben tartani a dolgokat. Egy kicsit meglepő is volt számomra, hogy milyen gyorsan el tudta érni, Thököly küldjön egy csapatot az aranyért. Péter érkezik elsőként Körmöcbányára is kötelességei teljesítése mellett igyekszik elnyerni Orsika szívét, ami végül is sikerül. Nagyon szerettem Péter és Orsolya meghitt, romantikus jeleneteit. Ezek nagyon szívmelengető és megható jelenetek voltak. Feri sem tétlenkedik eközben. Fittyet hányva arra, hogy a törökök a kurucok szövetségesei, kiszabadítja Piroskát és több tucat magyar foglyot, akik a füleki ostrom folyamán kerültek fogságba. Megint csak nagyon kiélezett a helyzet. Rendkívül drámai és összetett. Feri társaival együtt és Petrőczy támogatásával jól lavíroznak. Nagyon tetszettek ezek a részek, tele voltak izgalommal. Ferenc és Piroska közelebb kerülnek egymáshoz. Feri leteszi a voksát Piroska mellett, így az első kötetben elindult verseny Orsikáért véget ér. Nem számítottam rá, hogy ilyen hamar véget ér, de így eredetibb megoldás született, mintha az egész könyvön keresztül fennállt volna a rivalizálás a két jóbarát között. Feri egy csapattal és Piroskával szintén Körmöcbányára mennek. Megtörténik az első összecsapás a császáriak és a kurucok között. Péter fogságba esik. Sőt, Péter és Ferenc majdnem megölik egymást, mikor elmerülnek a harc hevében és nem veszik észre egymást. Bár Péter „fogoly”, mégis segít Ferencéknek az elrabolt kincs előkerítésében. A két huszár barátsága nem szakad meg, nem tudják egymást ellenségként kezelni. Ez érdekes helyzetet teremt, ami nagyon tetszett. Később nem biztos, hogy meg tudják oldani ilyen jól ezt. Orsika és Piroska is összebarátkoznak, ami csak jót tesz mindkét párnak. Az erdőben Légrády, Pongrác, Tiborc és a bandája összetűzésbe keverednek Weinbergerrel és bandájával. Ha ez még nem lenne elég, Erdkerat, később pedig Feri és Peti is beszállnak a küzdelembe. Jó kis kavalkád alakul ki a végén. Weinberger halálával Légrády úgy néz ki, megint megússza, de Péter rájön az igazságra és így ki tudja kényszeríteni az öregtől, hogy adja hozzá Orsikát. A kötelesség újra elszólítja Pétert, aki nehéz szívvel búcsúzik kedvesétől. Ferenc természetesen elengedi a barátját. Az arany már úgyis Thököly kezére került. [/spoiler]

A sztori végén mintha lezárult volna egy történeti szál. Viszont sok érdekes dolog fog még történni az 1680-as években. Remélem minél hamarabb várhatóak majd újabb A félhold alkonya könyvek, szeretném tudni, mi lesz a két jóbarát és a lányok sorsa. Az Arany és vér bővelkedett fordulatokban, érdekes karakterekben, valamint rendkívül igényes és változatos leírásokban, párbeszédekben. A harmadik könyv is éppolyan kiváló lett, mint az első kettő. Szóval, várom a folytatást. Ötös.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 3 héttel később...

Sarah J. Maas: A tűz örököse

Nos, sajnos most szembe kell mennek az olvasók többségének véleményével. Sokan írták, hogy az Üvegtrón sorozat első három részé egyre jobb és jobb lesz, A tűz örököse, pedig a legjobb. Sajnos nem így éreztem, az első két könyv után én ezt a kötetet visszalépésnek értékeltem. Amit kifejezetten sajnálok, mert az Éjkorona után vártam, hogy ez a rész még jobb lesz, nos nem lett az. Persze nem rossz a könyv, csak hát az Üvegtrón és az Éjkorona után egy kicsit csalódtam.

A könyv első kétharmadával van igazán gond. Itt sorban váltakoznak a kiváló, a jó és a lapos, unalmas fejezetek. Úgy éreztem, mintha ez egy minőségi hullámvasút lenne csúcspontokkal és mélypontokkal vegyesen. Ambivalens érzést keltett bennem. Voltak olyan fejezetek, melyeket nagyon utáltam, de olyanok is akadtak szép számmal, melyeket imádtam. Sőt, sokáig azt éreztem, hogy erre a részre három csillagnál jobbat nem fogok tudni adni. Aztán jött a könyv utolsó harmada, az utolsó 200 oldal, mely megmentette A tűz örökösét. A könyv utolsó harmadánál végre valahára azt éreztem, hogy újra visszatért a sorozat az első két rész minőségi színvonalához. Az utolsó fejezetek egyszerűen lehengerlőek, zseniálisak és dinamikusak. Viszont az utolsó 200 oldal kb. arra volt elég, hogy felhúzza a könyvet a négy csillagos szintre.

Spoiler

[spoiler] Celaena fejezetei sokáig nagyon unalmasak és laposak voltak. Feltűnt Rowan, akitől nem dobtam hátast. Sajnos a könyv közepéig eléggé ellenszenves figura volt, azt se sajnáltam volna, ha elesik. Ez a regény közepére kezdett el megváltozni, mikor nagy nehezen megértette, hogy Celaena min ment keresztül és a lány ereje elkezdett nőni. Celaena, vagyis Aelin még mindig sokat lamentált Nehemia halálán és a múltján. Végre valahára sikerült kikerülnie ebből az önmarcangoló állapotból, csak sokáig tartott és az odáig vezető lelki út valahogy nem tartozott a könyv erősségei közé. Valahogy, mintha azt éreztem volna, hogy Sarah össze akarja hozni Rowant és Aelint. Nos, őszintén szólva annyira nem érzem őket összeillőnek. De voltak azért jó pillanatok. Amikor felébredt Aelinben az erős tűzmágia. A harc és menekülés a barlangban a lény elől. A végén Ködvár ostroma viszont fenomenális lett, Aelin szépen elbánt a valg hercegekkel. Végre azt is megtudtuk a könyvből, hogy miért is jelentenek veszélyt. Különösen nagy a hatalmuk, erősek, és csak nagyon erős mágiával lehet őket megállítani. Aelin és Rowan fejezetei közül a csata, valamint a Maeve udvarában történtek voltak nagyon kiemelkedőek. Celaena hihetetlenül jól kijátszotta a tündérkirálynőt. És végre valahára megindulnak vissza a kontinensre. A lányt most már határozott célok vezérlik. Elindulhat a sorsa beteljesítésének útján. Manon nagyon izgalmas karakter lett. Az ő fejezeteit nagyrészt szerettem, de azért itt is volt pár üresjárat. Ahogy a kis boszorkány és Abraxos, a wyvern összecsiszolódtak, az nagyon jó lett. Manon nem olyan feketeszívű, mint a többi boszorkány, ebből még érdekes dolgok fognak kisülni. Chaol elvesztette a hitét és Aedionnal, a terrasani egykori tábornokkal együttműködik, hogy megdönthessék az öreg király uralmát. Rájönnek végre valahára, hogy a király által létrehozott három oszlopot, vagy épületet kell ledönteni, ahhoz, hogy visszatérjen a mágia. Dorian és Sorscha szerelmi szála. Valahogy éreztem, hogy az egész hova fog kifutni: Sorscha halálába, hogy ezáltal Dorian végleg elforduljon az apjától és ellene forduljon engesztelhetetlen gyűlöletében. Sorscha halálára számítottam, de arra nem, hogy a király a rémkulccsal rákényszeríti az akaratát a fiára. Na, most akkor valami valg bújhatott a végén Dorian hercegbe. Érdekes fordulat volt, remélem Doriant kihozzák majd ebből az állapotból a barátai. Chaol és Ren sikeresen elmenekülnek. [/spoiler]

Több olyan elem is volt a könyvben, melyek általam olvasott könyvekre emlékeztettek. Rowan a könyv második felében egy kicsit olyan volt, mint Zaknafein. Maeve erősen emlékeztette Malice anyára. Manon olyan volt, mint Liriel. Celaena pedig egy kicsit Jean Grey-re és a feltámasztott Cattie-Brie-re emlékeztetett. A wendlyni tündérek és a boszorkányok erősen emlékeztettek az Elfeledett Birodalmak sötételfjeire. Ezek is sokat dobtak a könyvön.

Végül is az utolsó harmad miatt megadom rá a négy csillagot. Remélem a következő rész már jobb lesz.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Rick Riordan: Kane Krónikák - A vörös piramis

 

A görög-római mitológia után az író átfordult az egyiptomi világ felé. A Kane Krónikák a modern korba helyezi az egyiptomi mitológiát. Történetünk főszereplői Carter és Sadie Kane, akik elszeparáltan élnek egymástól: míg Sadie a nagyszülőknél tengeti mindennapjait Londonban, iskolába jár, addig a bátyja, Carter az apjukkal szeli át a világot és különféle régészeti dolgokat művelnek. Ám karácsonykor eljön a látogatás ideje: egy családi nap alkalmából a testvérek apja, Julius Kane a British múzeumba látogat gyermekeivel, hogy a Rosette-i követ megvizsgálja. Azonban hamar megtörténik a baj: kiszöknek a Duatba zárt egyiptomi istenek és a két Kane ivadéknak a fő feladata, hogy visszacsináljon mindent. Időközben kiderül, hogy a régi időkből fennmaradt Élet Háza is a nyomukban van. Így hát a két testvér felkerekedik, hogy legyőzzék Széthet és újra békét hozzanak az istenek és a Ház mágusai között.

Határozottan fura volt olvasni, pláne a görög/római vonulat után, de egy idő után megszoktam. Itt is hasonló a helyzet, mint az Olimposz hőseinél: felváltva kapják meg a karakterek a saját fejezeteiket, itt két fejezetenként váltottunk a két testvér között. Itt ez sokkal jobban működött, mint pl. az Elveszett Hősnél. A karakterek érdekesek voltak, a mellékkarakterek is tetszettek. Megmondva őszintén, inkább a görög isteneket preferálnám, valahogy az egyiptomiak túlontúl agresszívabbaknak tűntek. :D Itt amúgy azért is tetszett a két fejezetenkénti váltás, mert ellenben az Olimposz hősei első részénél, itt gördülékenyebben ment előre a történet, nem kellett sokszor más szemszögből elolvasnom újra egy adott jelenetrészt.

Hogy melyik testvér tetszett jobban, az jó kérdés. Szerintem az író remekül összehozta a könyvet, mert dunsztom sincs, hogy melyikük fejezeteit élveztem jobbnak.

A vége egyfajta lezárás volt, de mivel trilógiáról van szó, érthető a folytatás, pláne, hogy azért lesznek még érdekes események, ebben biztos vagyok. 10/8

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A Delta Vision újabb 50%-os akciót hirdetett egy hétre.

 

Akit esetleg érdekelne bármelyik könyv, akkor most érdemes lehet lecsapni rá. Én magam az utolsó Idő Kereke részt, A Fény emlékezetét szerzem be. Akit esetleg érdekel a közelgő Idő Kereke tv-sorozat miatt maga a regényciklus, akkor érdemes lehet kihasználni ezt a lehetőséget.

 

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Agatha Christie: Halál a Níluson

Zseniális lett. Még a korábbi Agatha Christie könyvekhez képest is. A Gyilkosság az Orient Expresszen, Az ABC-gyilkosságok és a Gyilkosság Mezopotámiában mellett ez lett az egyik kedvencem. Lehet, hogy kezdek ráérezni Agatha csavarjaira, ugyanis megint sikerült megfejtenem már az elején, hogy mi a megoldás. Ugyanez már megtörtént a Ház a sziklán és a Gyilkosság Mezopotámiában regényeknél is. Agatha nem kevés plusz csavart igyekezett berakni a történetbe és sok mellékszállal igyekezett elterelni a figyelmemet. Míg a Gyilkosság Mezopotámiában regénynél sikerült elbizonytalanítania, addig most ez nem ment. Az apró részletekre nem jöttem rá teljesen, de ott is több dolgot eltaláltam. Nagyszerű érzés volt újra megfejteni a rejtélyt.

Agatha most nagyon nagy hangsúlyt feketetett a szereplőkre. Úgy éreztem, hogy sokkal többet, mint máskor.

Spoiler

[spoiler] Az első gyilkosság is elég későn történik. Ezt nem éreztem problémának, sőt kifejezetten tetszett. Valahogy mélyebb színt adott a drámának. A mellékszereplők a könyv második felére váltak egyre izgalmasabbá. A plusz kisebb bűncselekmények is szépen igyekszik elterelni az olvasó figyelmét a megoldásról. Tim, a tolvaj, valamint a kleptomániás Miss Van Shuyler. Poirot igyekszik elsimítani ezeket, sőt még szerelmeseket is összeboronál. Simon és Jacquelin. Végig sejtettem, hogy csak megjátsszák az egészet, és amikor Jacquelin látszólag megsebesíti Simont: tudtam: most jön el a gyilkosság ideje. Jackie a végletekig szerelmes Simonba, és csak azért, hogy a férfi ne kövessen el hirtelen elkövetett gyilkosságot, inkább belement, hogy közösen megtervezik. Szinte már sajnáltam Jackie-t vak szerelme miatt. Ezen érzés okán két további gyilkosság is megtörténik. Továbbmegy a sötét úton és nincs megállás. Nagyon drámai lett a leleplezés és a végén Jackie és Simon halála. [/spoiler]

Fantasztikus volt elejétől a végéig. Az egyik legjobb krimi. Ötös.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.