Chapter 15: The Believer

[Ody Mandrell]

15. fejezet - The Believer / A hívő

 

 

Írta: Rick Famuyiwa

Rendezte: Rick Famuyiwa

 

Helyszín: Morak, Karthon

 

Szereplők:

Din Djarin - Pedro Pascal

Migs Mayfeld - Bill Burr

Valin Hess - Richard Brake

Boba Fett - Temuera Morrison

Cara Dune - Gina Carano

Fennec Shand - Ming-Na Wen

Gideon moff - Giancarlo Esposito

Elia Kane - Katy O'Brian

 

Történet

Cara Dune kihozza Migs Mayfeldet a börtönből, hogy segítsen nekik megszerezni Gideon moff rejtekhelyének koordinátáit. Ehhez mindössze egy moraki birodalmi bázisra kell bejutniuk, ahol nem csak harci tudásuk, de elhivatottságuk is próbára tétetik.

 

Concept Art galéria

View post on imgur.com

 

 

Pár kitétel.

 

1. A felirattal kapcsolatban itt találsz információt. Ezt a topikot ne erre használd.

2. Amennyire az lehetséges próbálj meg az adott rész keretei között maradni.

3. A történet elemeit ne rakd spoiler gomb mögé. Itt az epizód konkrét történéseit tárgyaljuk ki.

4. Csak akkor szólj hozzá a témához, ha már láttad az aktuális részt.

5. Tartsd be a fórumszabályzatban leírtakat.

Szerkesztve: 2023. Március 15. - Ody Mandrell

[kudar]

Volt egy pár pillanat, mikor nagyon fillernek éreztem ezt a részt, de amikor a végére értem, teljesen beleszerelmesedtem.

Tök jó volt a gunmant visszahozni, pedig az előző részben annyira nem volt szimpi, de végigment egy kis karakterépítésen, és hát jó arc a csávó.

A rész azt hozta amit szerettem volna, hogy lássuk ezt a kis csapatot egy tökéletes gépezetként működni, h itt mindenki profi és azt csinálja, amit kell és így is történt. Alig várom, hogy megrohamozzák Moffot, aki kapott egy elég menő hadüzenetet Mandotól. A  helyében remegne a lábam. Remélem durva dolgok lesznek itt az évadzáróban. Dark saber, Dark troopers, Boba, Mando, BY, és ezek csak azok amiket tudunk. Ki tudja mivel fejelik majd még meg.

Tök jó volt az elején a TIE roncstemető, az teherkocsi üldözéses jelenete, ahol Mando végre a páncélja nélkül is megmutathatta, hogy mit tud - lézerfegyvert se láttam még kifogyni. - és hát a végén a svájci pontossággal véghez vitt menekülés.

Jajj és kisebb geekgasm lett úrrá rajtam amikor Boba használta a Slave 1 szeizmikus töltetét. Egyik kedvenc jelenetem - hangom, ha lehet ilyet mondani. - az AOTCban.

Azt persze már meg sem kell említenem, hogy mekkora volt Mando sisak nélkül látni.

Baromi jó rész volt, és alig várom már az évadzárót.

 

ui negatívum: erről le kéne szokniuk az íróknak, hogy ilyen baromságokat találnak ki, hogy jajj nem mehetek be mert felismernek - pedig nem ismerték - közben lehet elég lett volna a sisak de persze a sisakot direkt levették vele - alaptalanul, csak ezért. Kb mint a múltkori részben mandóról a jetpacket... Totál értelmetlen de vki vmi amivel szívatjuk a karaktereket.

Szerkesztve: 2020. December 11. - kudar

[Yoda József]

Ez is egy nagyon szuper rész volt. Nem is a története miatt, hanem inkább apróbb darabkák miatt. Ismét előkerült a háború hatása az egyszerű emberekre. Tetszett Mayfield karakterfejlődése is, a rész elején még szentül meg van győződve róla, hogy a Birodalom és a Köztársaság alig különbözik, de a beszélgetés a birodalmi admirálissal alaposan megváltoztatta a véleményét.

 

Mando számára pedig a Grogu még az elveinél is fontosabb, ez is nagyon tetszett. A cél érdekében simán megszabadult a páncéljától és a sisakjától is ideiglenesen. Szerintem ő maga is csak most jött rá, hogy milyen sokat jelent számára a gyermek, és ezt a rész végi üzenete, amit Gideonnak küldött, meg is erősíti!

 

Amit hiányoltam a részből, az talán annyi, hogy én azt vártam, hogy cliffhangerként bedobják a bolygó nevét, ahol Gideon bázisa van. Illetve a szeizmikus töltetnek a hangját, ami az AotC-ben volt, nem sikerült jól belőni, de lehet csak a fülem csalt meg  

Szerkesztve: 2020. December 11. - Yoda József

[Bence1997]

6 perccel korábban, Yoda József írta:

Illetve a szeizmikus töltetnek a hangját, ami az AotC-ben volt, nem sikerült jól belőni, de lehet csak a fülem csalt meg  

Nekem is fura volt, de geek moment volt a javából.

 

Nagyon tetszett a rész. A csapat dinamikája remek, Mayfeld és Mando párosa elvitték a hátukon az epizódot. Micsoda jelenetek voltak. A kalózok elleni harc döfi volt, lám, Din leleményes tud lenni Mandi páncélja nélkül is. Mondjuk szerintem egy kicsit meglepődött, amikor leterítették. Enyje no, a mandi ruhájával seperc alatt elintézte volna őket.

A beszélgetés Din és Mayfeld között jó volt, és végre láthattuk Dint sityak nélkül! Most huzamosabb ideig kellett levennie a sisakját, sőt még meg kellett mutatnia az arcát Mayfeldnek és a birodalminak is. A hármas párbeszéd is remekül sikerült, Mayfeld a végén nem kímélt. Szegény shoretrooper.

A végjáték előkészítve, remek rész volt, alig várom a folytatást. És minő meglepetés, nem volt Grogu.

[Iqvi]

Kellemes kis rész volt, én azt hittem hogy már ebben a részben megkezdődik a harc Gideonnal. De sebaj, a karakterek igazi olajozott csapatként viselkedtek, bírtam Mayfeldet és Mandot. A Birodalmiak, legalábbis a rohamosztagosok pofásra sikeredtek, amikor megünnepelték a szállító sikeres beérkezését. Az nagyon megható jelenet volt. Látszik, hogy most még vert helyzetben vannak,d e már tervezik a visszatérést. Mando üzenete Gideonnak nagyot ütött, a seismic charge-el együtt. A bolygó nevét, ahol Gideon erői vannak, még bedobhatták volna, de ennyi baj legyen. Helyszínekben jó rész volt. 

[csoli1138]

Szeizmikus töltet! Bajiiiiiinggggggg!!!!!! Köszönöm istenem!

[Wilde]

Remek felvezetése volt ez a finálénak, úgy, hogy azért itt még érződött a vihar előtti csend, hogy az igazi puskaport, majd az utolsó részre tartogatják. Ez a kaland volt az egyik legélvezetesebb számomra a csapatdinamika miatt. Már az előző részben is nagyon tetszett, ahogy felvezették nekünk Mando és Boba együttműködését és amikor ott a rohamosztagosok ellen harcoltak. Most az akkori szereplőkhöz hozzáadtuk még Carat és Mayfeldet (valahogy mindig Baker Mayfield jut róla eszembe, mikor meghallom ezt a nevet), akik között volt némi feszültség a múltjukhoz kötődően. Apropo Mayfeld belépője is fantasztikus volt, ahogy egy rövidke jelenet erejéig bepillantást nyerhettünk abba, hogy mi történik egy elítélttel az Új Köztársaságban. A droid őr nagyon badass volt, látszik, hogy nem nagyon mertek szórakozni vele és ahogy bekerült Mayfeld a csapatba rögtön lehetett érezni némi feszültséget. Ez lejött az erőltett poénkodásból, abból is, hogy nem nagyon bíztak meg benne. Amikor elindult az akció ott sem éreztem még, hogy ennyire más irányba fog elmenni ez a rész, azt gondoltam, hogy majd legfeljebb elárulja őket.

 

A Morakon keresztül láthattuk azoknak az egyszerű embereknek a perspektíváját, akik ebben a Birodalom vs. ÚK közti konfliktusban eléggé a két tűz között vannak, amiket itt mondott Mayfeld, abból arra következtettem, hogy csak provokálja a társát, de a későbbi fejlemények tűkrében úgy gondolom egy kicsit magának is szólt az monológ a hatalmasok játszámájában áldozatául esett emberekről. Mindenesetre az egész szekvencia, ahogy szállíttották a rhydoniumot és nagyon oda kellett figyelni, hogy nehogy a szállítmány felrobbanjon, egy kicsit A Félelem bére című 50-es évekbeli klasszikus francia filmre emlékeztetett, bár itt nagyon máson volt a hangsúly. Az akciójelenetkenél kifejezetten az tetszett, ahogy reflektáltak arra, hogy Djarinon most nem beskar páncél van, ami hát törik, roncsolódik és nem tart annyira, mint ahogy a szokásos páncélja. A fegyvere sem a régi, amiből hamar kifogyott a tár és nem tudta úgy felvenni a harcot a támadókkal, ahogy azt alapból megszokhattuk tőle, de ezzel együtt is látszott, hogy nem a ruha teszi az embert (vagy a beskar a mandalorit), mert így is jól küzdött ellenük.
Ami viszont a megérkezésüket illeti a bázisra, itt legalább három figyelemre méltó dolgot emelnék ki. Az egyik a fogadtatatás! Igazából ez már kapcsolódik a megmenekülésükhöz is, mert hiába tartotta Mando hősiesen a frontot, kellettek a TIE vadászok és a rohamosztagos erősítés is, hogy a kalózok utolsó hullámát így vissza tudják verni. Amikor azonban megérkeznek a bázisra és fogadják őket a katonák az legalább olyan érzéseket keltett bennem, mint a szezonnyitóban, mikor más szemszögből láthattuk a buckalakókat. Ilyen perspektívából, hogy együtt örülünk (és tényleg örülünk, ez nem megjátszás volt, mert itt ők mentették meg az akciót) a rohamosztagosokkal, szalutálnak nekik, megveregetik a vállukat és bennem a nézőben is kialakul egy ilyen kis rövid összetartozás-érzés, hogy ez milyen jó volt. Azt hiszem ilyet még nem váltott ki belőlem más SW film/sorozat! 

Aztán a másik fontos dolog, ami ehhez kapcsolódik, hogy ezt az érzést viszonylag gyors egymásutánban azonnal szét is zúzzák és kifordítják önmagából. Mikor Mayfeld felismeri a régi felettesét már lehet sejteni, hogy a nagy eufóriából itt még bizony gubanc lesz. Aztán mikor pattanásig feszülnek az idegek és Mayfeld közbelép, hogy megmentse Mandót és leülnek beszélgetni... ott jön az igazi csavar, megemlítik a Cinder hadműveletet! Ráadásul ahogy előadja az a Birodalmi tiszt az egészet, attól nem csodálom, hogy kinyílt a bicska Mayfeld zsebében. Azt az arcát mutatja a Birodalomnak, amit nem lehet magyarázni, amivel nem lehet azonosulni, itt kiemelném a színész játékát, mert elképesztően arrogánsan és ellenszenvesen formálta meg a karaktert, úgyhogy jó munkát végzett. Mayfeld karaktere pedig azt bizonyítja, hogy a korábban abszolút mellekszerepben feltűnő, felejthető figurából is lehet nagyon érdekes, már-már hőst faragni, ha megkapargatjuk egy kicsit a felszínét. Ez az utalás a Cinder művelettel, tökéletesen működött összefűzve Mayfeld karakterével, bemutatva egy kiábrándult Birodalmit, aki képes aztán az epizód végén a megtisztulásra. Az volt számára a katarzis és lelkiismeretét tekintve az igazi felszabadulás, mikor egyetlen lövéssel felrobbantotta azt a létesítményt. Az utána következő szabadon engedése kissé szimbolikusra is sikerült így, hogy vezekelt a bűneiért, és most felszabadultan, új életet kezdhet... szerintem látjuk még a következő évadban, remélem ez tényleg pálfordulás volt és a jó oldalon látjuk majd viszont!

 

A harmadik téma, amiről még említést tennék, az Djarin karaktere és a sisak levétel. Nem a bázison történt meg először, hanem már akkor mikor elfoglalták azt a szállító járművet, de akkor még ott volt az a tényező, hogy ugyan a sisakját levette, de nem látták az arcát. Erre korábban nagyon ügyeltek, emlékezzünk az előző évad záróepizódjára, itt viszont ahogy Mayfeld is rámutatott a kérdésre és kényszerűségre, inkább úgy éreztem, hogy hajlítgatják kicsit a szabályokat. Amikor kis tulzással ország világ szeme láttára láthattuk az arcát a Birodalmi bázison, ott sejtettem, hogy a drága katonák, akik hozsannáztak nekik mikor megjöttek... nem fogják élve elhagyni a bázist. Egy kicsit tartottam tőle, hogy talán Mayfeld is erre a sorsra jut, akit időközben megkedveltem, de aztán ezt elintézték annyival, hogy őt hivatalosan halottnak nyílvánítják, Mando meg elkönyvelte, hogy segített neki, ezért nem volt ott más választása. Az jutott eszembe, hogy a harmadik epizódban Bo-Katanon keresztül behozták a Mandalori újraegyesítés témáját a sorozatba (nem tudom, hogy ez a téma, ennek a sorozatnak a keretein belül lesz e kifejtve) érdekes lenne, ha itt most tett volna egy lépést Djarin a saját identitásának újrafogalmazása mentén. Ez nem utolsó sorban egy remek karakterfejlődési útvonal is lehetne, mert azt tudjuk, hogy nem csak attól lesz valaki igazi mandalori, hogy van e rajta sisak, vagy nem és nem ez az egyetlen út, illetve itt láthatta Mando, hogy ez egy válaszút elé is állítja, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a szükség megkívánja, hogy szembe menjen a saját hitével... ez egy nagyon érdekes téma lenne, kíváncsi leszek belemennek e majd a jövőben.

 

A végén a legjobb az volt, ahogy megcsinálták kifordítva azt a beszélgetést, amit az előző évad végén láttunk, mikor Gideon mondja Djarinéknak, hogy mennyire fontos számára a kicsi. Itt nem csak a jelenet dinamikája változott meg, hogy ki mondja kinek (már önmagában van egyfajta burkolt fenyegetés és mindig annak a részéről, aki mondja a dolgokat, hogy előrevetíti, hogy meg akarja kapni a gyermeket), hanem mennyivel mást jelent ez a két szereplő szájából. Gideon egy eszközként tekint rá, fel akarja használni a gyermeket, míg Djarin az idő közben átélt kalandok során még az első évadban látottaknál is jobban kötődik hozzá, érzelmileg is fontos számára és ő csak neki akar jót! Ami még érdekes lehet, bár úgy gondolom nem telt el olyan sok idő az elrablása óta, de érdekelne, hogy milyen hatással volt ez a rabság és az esetleges beavatkozások Grogura. Mennyire érinthette meg a sötét oldal (a félelem, az elkeseredettségből és a tehetlenségből egyenes út vezet a dűhhöz), vagy megváltozott e egyáltalán?

Ami tényleg csak bónusz volt és ilyen kis apróság, az a Slave I. Boba nem sziporkázott ebben a részben annyira, de amikor szerepelt az nagyon ott volt szerintem. A Slave I-et belülről így még talán soha nem láttuk, ahogy alul ott ültek benne és közben látszott, ahogy elfordul a hajó. Akció közben ezt a gépet meg így talán tényleg a Klónok Támadásában láthattuk utoljára, a szeizmikus robbanáshang pedig továbbra is nagyon élvezetes, ebből lehetne ilyen ASMR videót is csinálni. Összességében tehát nagyon tetszett a rész, egy korábban eléggé semleges karaktert tudott velem megkedveltetni azáltal, hogy hozzákapcsolták egy másik történéshez, ezekkel az összekapcsolódásokkal pedig tovább erősödik a kohézió a SW történeteken belül, hogy tényleg hatással vannak egymásra az események és akár ilyen személyes következményei is lehetnek a dolgoknak, amik aztán egy adott kalandon belül kulcsszerepet kapnak! A jövő heti rész meg gondolom állletevős lesz...

 

 

[NorbiLordi]

Én azt figyeltem még meg a harc közben, hogy Mando stílusához nagyon hozzátartozik maga a páncélja is, ösztönösen próbálta volna használni a védekezéshez többször is. Aztán koppant csóri, mikor elkezdett törni és rájött, hogy nem a beskar van rajta  

 

Másik meg, hogy mintha a személyiségének is szerves része lenne a páncélja, a sisak meg főleg. Amíg nem volt rajta addig olyan volt mint egy megszeppent kisgyerek, aki nem mer megszólalni a felnőttek a között.  Azt a savanyú képet...  Bezzeg mikor visszakerült rá a sisak már egyből nem volt néma kacsa. Szerintem ez is egy szép karakterfejlődés lesz majd a végére, hogy merje azt a neveltetését leküzdeni, hogy nem szabad mutatnia az arcát.

[Dzséjt]

Ez a rész azzal lopta be magát a szívembe, hogy Mayfeld által megmutatkozott, hogy a birodalmi katonák sem feltétlen szívlelték azt, amit rájuk testáltak a vezetőik. Ez anno Kalluson is átjött, de itt mutatkozott meg a legjobban. Ahogy Mayfeld hallgatta a birodalmi tiszt propaganda szövegét, ahogy az a fickó legitimizálja nem csak Mayfeld bajtársainak elestét, de a civilek lemészárlását is, már előre tudtam, hogy agyon fogja lőni a francba. És meg is tette! Ez a látványos karakterfejlődés az egyik szépsége a sorozatnak. És így lett Mayfeld a számomra az egyik legjobban megérthető karakter úgy, hogy a korábbi megjelenése kapcsán szívesen láttam volna a bitófán. Most pedig nagyon is egyetértettem azzal, hogy végül elengedték. A The Mandalorian nagy erénye, hogy a gonosz és a jó fogalmát elmossa, és sokkal szürkébb árnyalatot kapunk, ami szerintem nagyon jót tesz az SW-nek. Persze, kellenek a fehér lovagok és a fekete gonoszok, de nekem az ilyen szürke karakterek sokkal érdekesebbek.

 

És a rész ezzel számomra ki is merült, de nem negatív értelemben. A bolygó itt sem volt érdekesebb, mint az előző részben, a kalózok elleni akció meg szerintem sokkal érdektelenebb volt. Itt a párbeszédek, a felvetések vitték a hátán az epizódot. Na meg az, hogy Djarin tartósan sisak nélkül volt. Furcsának is hatott, de ez szerintem már az előszele annak, hogy a "this is the way" változik nála. Én úgy érzem, az évad végére le fog mondani a sisak viseletéről. Megkockáztatom, a sisak el fog pusztulni.

 

Amúgy, szintén a sorozat erénye, hogy képes volt elérni, hogy őszintén örültem a rohamosztagosok és parti osztagosok, na meg két TIE vadász feltűnésének. LOL! Ebből is látszik, hogy akik ezt a szériát készítik, azok értik, hogyan kell sztorit írni. Pazar! Kara és Fennec együttműködése az én katonacsajokra gerjedő lelkivilágomnak meg hab volt a tortán. Az meg külön plusz pont, hogy először(!) láthattuk a Slave I forgó működését belülről. Amikor pedig kidobta a szeizmikus töltetet, hát, hogy ilyen formán fejezzem ki rajontói tetszésemet képletesen, az egyszemű kobra elsült.  

Szerkesztve: 2020. December 12. - Dzséjt

[NorbiLordi]

9 perccel korábban, Dzséjt írta:

Amúgy, szintén a sorozat erénye, hogy képes volt elérni, hogy őszintén örültem a rohamosztagosok és parti osztagosok, na meg két TIE vadász feltűnésének. LOL! Ebből is látszik, hogy akik ezt a szériát készítik, azok értik, hogyan kell sztorit írni. 

 

Főleg ha úgy nézzük, hogy a kalózok (ha tényleg azok voltak, mert inkább a megsemmisítésre mentek mint a lopásra) a birodalmi elnyomás ellen harcoltak azzal, hogy a transzportokat robbantgatták. 

[csoli1138]

38 perccel korábban, Dzséjt írta:

Ez a rész azzal lopta be magát a szívembe, hogy Mayfeld által megmutatkozott, ....

És a Mayfeldet játszó Bill Burr-t is ki kell emelni, aki szerintem gyenge láncszem volt alakításra, legalábbis nekem az s01s06-ban, erre itt remekel és szinte elviszi a hátán a részt.

A sisak, nem hiszem, hogy elpusztul, de szerintem is érik a viselésére vonatkozó szabályok frissítése Djarinban.. :)

A kalózos akció, nem a szívem csücske, de minden amit láttunk a részben annyira minőségi anyag, hogy továbbra is arany minden képkockája!

Remélem jó hosszú és tartalmas finálét kapunk! Ki is rendezi majd? Infó vagy tippek?

[Yoda József]

Most esett le, hogy ez az első olyan epizód, amiben egyáltalán nem szerepel Grogu  

[Dzséjt]

46 perccel korábban, Yoda József írta:

Most esett le, hogy ez az első olyan epizód, amiben egyáltalán nem szerepel Grogu  

A rész végén, amikor megjelent Gideon, na mondom, most lesz Grogu. De aztán nem. És nem is hiányzott. Ebből is látszik, hogy nem kell ide a fanfavorit kisördög.  

[NorbiLordi]

Egyébként Valin Hess ezzel a mondatával vajon az Első Rend-re célzott? Én ezt hallottam ki belőle  

 

"Tudják, mindenki azt hiszi,hogy szabadságra vágyik, de amire igazából vágynak, az a rend. És amikor erre rájönnek, tárt karokkal üdvözölnek majd minket."

Szerkesztve: 2020. December 11. - NorbiLordi

[Iqvi]

2 órával ezelőtt, NorbiLordi írta:

Egyébként Valin Hess ezzel a mondatával vajon az Első Rend-re célzott? Én ezt hallottam ki belőle  

 

"Tudják, mindenki azt hiszi,hogy szabadságra vágyik, de amire igazából vágynak, az a rend. És amikor erre rájönnek, tárt karokkal üdvözölnek majd minket."

Lehetséges. Az eddigiek alapján már formálodóban van valamilyen nagyszabású Birodalmi szerveződés az ismert galaxisban és az ismeretlen régiókban is.

[Pildi]

11 órával ezelőtt, Yoda József írta:

Ez is egy nagyon szuper rész volt. Nem is a története miatt, hanem inkább apróbb darabkák miatt. Ismét előkerült a háború hatása az egyszerű emberekre. Tetszett Mayfield karakterfejlődése is, a rész elején még szentül meg van győződve róla, hogy a Birodalom és a Köztársaság alig különbözik, de a beszélgetés a birodalmi admirálissal alaposan megváltoztatta a véleményét.

 

Mando számára pedig a Grogu még az elveinél is fontosabb, ez is nagyon tetszett. A cél érdekében simán megszabadult a páncéljától és a sisakjától is ideiglenesen. Szerintem ő maga is csak most jött rá, hogy milyen sokat jelent számára a gyermek, és ezt a rész végi üzenete, amit Gideonnak küldött, meg is erősíti!

Nagyon jól megfogalmaztad röviden az epizód erényeit, nekem is pontosan ezek volt azok a kulcs dolgok, amelyek miatt nagyon tetszett! Mayfield remekelt, kezdve onnan, ahogyan próbált haverkodni a transzport közben, odáig hogy igazi bajtársként viselkedett, egyrészt hogy gyorsan feltalálva magát kimentette Djarint a csávából, aztán meg, ahogy nem átallott kekeckedni a volt felettesével, akit szívből gyűlölt a cinikus birodalmi értékrendje és érzéketlensége miatt. De a csúcs az volt, amikor Mayfield közölte, hogy a sisaklevételt elfelejti, mert Mando azt tette, amit tennie kellett. Ő mondta ezt, aki az első évadban még gúnyolta emiatt - remek karakterfejlődés! Nagyon megérdemelte, hogy elengedjék.

 

A másik meg Djarin, aki részről-részre egyre jobban belopja magát a szívembe. Eddig az esküje szerint élt, aminek szerves része, hogy nem veszi le a sisakot, és nem engedi, hogy bárki élőlény láthassa az arcát. Hüledezve néztem, hogy most meg egy pillanat alatt levette, mert ez kellett ahhoz, hogy meglegyenek az adatok, amivel megtalálják Gideont. Ez két dolgot is jelent: egyrészt Grogu most már minden másnál (hagyománynál, eskünél) fontosabb, másrészt azt, hogy bizony Bo Katanék és Boba Fett megismerése után kezd rájönni, hogy nem a sisak a lényeg, nem ettől lesz valaki mandalori. Az üzenete Gideonnak meg mindent vitt, imádtam! Nagyon várom, hogy a kétszemélyes klán újra egyesüljön az évadzáróban! Olyan cliffhanger ne legyen, hogy Grogut nem sikerül kimenteni.

 

A viszont nagyon érdekelne, honnan volt meg Djarin az arca a birodalmi adatbázisban olyan formában, ami indokolja az adatbázis használatát és hozzáférést ad hozzá.

 

 

 

 

 

[Bomarr]

Szerintem az arcfelismerő csak azt vizsgálta, hogy a birodalmi adatbázisban bűnözőként számon van-e tartva. Úgy tűnt hogy annyira le vannak pattanva és akkora a fluktuáció a sok kalóztámadás miatt hogy nem kezdenek el arc-scannelni minden friss besorozottat. Az adatbázishoz a hozzáférést már a Mayhemtől kapott kódok biztosithatták.

[Nute Gunray]

Nagyon jó rész volt, látványos akcióval, ugyanakkor mély mondanivalóval is. A rész központi alakja egyértelműen Mayfeld volt, aki az első megjelenéséhez képest hatalmas karakterfejlődésen ment keresztül. Amennyire irritáló volt a személyisége az első évadban, most annyira tudtam átérezni az átélt veszteségeit. A moralizálás egyébként is már az elejétől kezdve végigkísérte az epizódot (lásd. a "megszállók" esetét a falucska felbukkanásakor), amely aztán a kantin-jelenetben kiteljesedett (az egész rész csúcsjelenete egyértelműen az ottani párbeszéd).

 

A Morak tetszetős bolygó volt, s bár semmi extrát nem nyújtott, valahogy mégis érezhető volt az egyedisége. Hasonlóan hangulatos volt a rész elején rövid időre látható börtönbolygó (Karthon Chop Fields) is, a hatalmas bontási droidokkal és leselejtezett TIE-vadászokkal együtt. Emelett még említésre került egy régi klasszikus bolygó is, a Taanab, ezért is jár a piros pont. A csapat nagyon jól együttműködött, teljes volt az összhang a fejvadászok között és Cara is hamar beilleszkedett. Jó volt Fett beszólása, hogy az ő arcát mindenhol felismernék.  A kalózok támadása rendkívül izgalmas jeleneteket hozott, na itt aztán végképp semmi féle "fan film" hatást nem lehetett érezni. Egyébként a kalózok valami új, helyi faj egyedeit alkották? Először weequay-ekre tippeltem, de mikor már közelebbről mutatták őket, egyértelműen nem azok. Egyébként lévén, hogy a ridoniumot megsemmisíteni és nem eltéríteni ill. ellopni akarták, szerintem nem is kalózokról, hanem helyi ellenállókról van szó. De a helyi moraki politikai viszonyok tisztázására itt most nem lehetett mód. Jó volt látni a Juggernautok késő birodalmi változatát is. Mi a fenének kell Gideon számára ennyi robbanószer? Biztos, hogy valami konkrét terv egy részéről van szó.

 

Amikor a Juggernaut beért a bázisba, az valami frenetikus volt. A birodalmiak tapsoltak, ünnepeltek, tisztelegtek, vállveregettek... Egy az egyben a lázadókat/ellenállókat idézték, akik ugyanígy fogadták éppen aktuális hőseinket bármelyik saga nagyfilmben. Ez a jelenet a hétköznapi birodalmi katonák emberi pillanataiba nyújtott betekintést egy rövid időre. Amikor a jelenetek 90%-ában az ágyútöltelék szerepét játsszák, elfelejtjük, hogy ők is emberek, érzésekkel, dilemmával, aggodalmakkal, örömmel és nem utolsósorban családokkal. Amikor egy rövid jelenet révén a készítők képesek ennek másik oldalát megmutatni, anélkül, hogy széthúzná a cselekményt... na ezt nevezhetjük a SW-esszencia teljes ráhangolódásának a részükről.

 

A zseniális forgatókönyvírás a kantin jelenetben sűrűsödött össze. Szinte vágni lehetett a feszültséget. Nem is tudom, hogy Valin Hess tisztnél volt-e már visszataszítóbb ábrázatú birodalmi eddig... Nagyszerű színészi játék volt. Utaltak a Parázs-hadműveletre, ismét hatalmas taps. Nagyon jó, hogy ezeket az eseményeket összekapcsolják. Mayfeld személyén keresztül láthattuk, hogy nem minden birodalmi az a feltétel nélküli parancsvégrehajtó, itt is vannak morális dilemmák, poszttraumatikus stressz stb. A szabadság és rend viszonya is felmerült. Hess pedig megmutatta, hogy a Birodalom az előző kudarcokból sem tanult. A még nagyobb népirtás korántsem jelenti azt, hogy a Galaxis lakói visszamenekülnek a Birodalom oltalma alá, sőt... Persze Hess részéről ez már mindegy, mert mielőtt felocsúdhatott volna, egy hatalmas lyukat égettek a mellkasába. Túl kegyes és gyors halál egy ilyen féregnek. Aztán jött a következő akciókavalkád. A szeizmikus töltet zene volt füleimnek.

 

Erről a részről tényleg nem tudok semmi rosszat mondani. Helyén volt a cselekmény, a látvány, az akciójelenetek, és nem utolsósorban a mondanivaló, miközben a szokott "hétköznapisság" is megjelent, pláne nem is beszélve a korábbi történelmi események visszautalására. Nagyszerű!

[Pildi]

A szeizmikus töltetet nem említettem fentebb, de nagyon jól esett látni/hallani! 

[Rog]

22 órával ezelőtt, Wilde írta:

Mindenesetre az egész szekvencia, ahogy szállíttották a rhydoniumot és nagyon oda kellett figyelni, hogy nehogy a szállítmány felrobbanjon, egy kicsit A Félelem bére című 50-es évekbeli klasszikus francia filmre emlékeztetett

 

Az a muvi nekem is beugrott.

[Yoda József]

Az epizódban látott térkép alapján Gideon bázisa a Nar Shaddaa környékén lehet, vagy konkrétan a Nar Shaddaa-n van  

 

[Iqvi]

14 perccel korábban, Yoda József írta:

Az epizódban látott térkép alapján Gideon bázisa a Nar Shaddaa környékén lehet, vagy konkrétan a Nar Shaddaa-n van  

 

Érdekes lenne látni a Nar Shaddát a Mando-ban. Ha ott lenne a bázisa akkor bizonyára vagy lepaktált a bolygót uraló bűnszervezetekkel, vagy eltiporta őket és átvette a helyüket. De az is lehet hogy csak Pershing laborja van arrafelé, és Gideon bázisa a Mandalore-on van.

[Nute Gunray]

Nem hiszem, hogy egy nyüzsgő városbolygót (azaz holdat) láthatunk ebben a sorozatban. Ha egyáltalán helyes a feltételezés, akkor inkább a Nar Shaddaa (ergo a Nal Hutta és a Hutt Űr) környékén lesz Gideon bázisa.

[ati]

Észrevettétek, hogy Boba páncélja megújult?

 

 

[gafz]

21 perccel korábban, ati írta:

Észrevettétek, hogy Boba páncélja megújult?

Kis glettelés, kis festés

[Ody Mandrell]

Komolyan mondom nehéz megszólalni a rész után. Gyakorlatilag egy átvezető epizódot kaptunk a fináléra, de olyan tartalommal, hogy az ember alig akarja elhinni.  Van itt minden, mint a búcsúban, méghozzá a legjobb fajtából. Egy rész van hátra az évadból, de már most ki merem jelenteni, hogy ez az etap valami döbbenetesen jóra sikerült.

 

Először is ez Mayfeld része. Már önmagában hihetetlen, hogy fogták az első évad egyik látszólag érdektelen mellékszereplőjét, és szinte a csillagokba repítették. A történet megadta neki a lehetőséget, hogy felemelkedjen, és rosszfiúból inkább egy rossz útra tévedt jó srác maradjon meg az emlékezetünkben, aki megérdemelt egy második esélyt.

Pedig nem kellett volna így lennie. Megoldhatták volna klisésen is, hogy már az első alkalommal beárulja Mandot a tiszteknél, de erről szó sem volt. Helyette megkaptuk a Star Wars egyik legerősebb jelenetét mind színészi játékban, mind rendezésben. Amíg addig eljutunk az is remek, Mayfeld karaktere pedig profin van felépítve. Először az a bohókásan vicces alak, akit az első évadban megismertünk, ám ahogy haladunk előre egyre inkább kitárulkozik. Első nézésre nem is igazán tűnt fel, de másodikra, hogy tudjuk merre haladunk, nagyon ütős. Amikor mondja Mandonak, hogy mind a ketten túlélők, és ahogy néz a falusiakra miközben áthajtanak közöttük az nagyon árulkodó. Saját magát szinte Djarin-hoz definiálja. Még egyszer mondom, ezt csak akkor tudjuk értékelni és észrevenni, ha már láttuk egyszer a részt, hisz elsőre Mayfeld minden szava nagyot mondásnak tűnik, addig a bizonyos jelenetig…

 

Mando ebben a részben hozta a szokásos formáját mindaddig, amíg legnagyobb döbbenetemre le nem vette a sisakját. Persze második nézésnél már érezhető Mayfeld célzásaiból, hogy benne van a pakliban a dolog, de elsőre teljesen lesokkolt. Eddig is sejthettük, hogy Djarin sok mindent hajlandó megtenni Groguért, de hogy a legszentebb esküjét is megszegje….na ez az igazi jele annak, hogy kettejük között milyen mély kötődés alakult ki. Persze itt is a kantin jelenetben csúcsosodtak ki a dolgok…

 

Nagyon tetszett, ahogy a mellékszereplőket használták. Főleg Bobát. Nem gyakta le az egész bázist egyedül, amit talán az előző rész alapján talán várhattuk volna. Itt most az abszolút mellékszerep hárult rá, de még így is zseniális volt a hajójával együtt. A Slave I eszméletlen hangulatot kölcsönzött a résznek. Bár az idők alatt mintha megnőtt volna, mert az EPII-ben inkább tűnt egy két személyes gépnek, most meg egy jóval tágasabb hajónak. A szeizmikus tölteteknél már én is legalább akkorát durrantam, mint a legendás bombák.

Ami viszont kicsit fura volt, hogy Boba mennyire gyorsan rendbe kapta a páncélját (a kopottas változat jobban bejött).

Cara és Fennec kettőse is csak akkor lépett közbe, amikor szükségük volt rájuk.

 

A rész körítése is méltó a tartalomhoz. Karthon, de főleg Morak remekül sikerült világok. Előbbi Lotho Minorra, míg utóbbi talán az Ajan Kloss-ra (Scariffre) emlékeztet, de nem kihívóan. Arra is jók voltak ezek a bolygók, hogy remekül bővítsék az univerzumot, talán az egész széria legjobb látványvilágát bemutatva.

UK börtöntelep, vagy éppen egy ex-birodalmi finomító. Az utóbbiból többet kaptunk, így maradjunk is inkább ennél.

A raidoniumot ismerjük a TCW-ből, tudjuk mire képes. Most először láthattuk a módját, ahogy feldolgozzák. Az anyag érzékenysége a coaxiuméra emlékeztetett, maga a szállítás pedig a Sorcerer című filmre. Ezt most nem részletezném, aki látta tudja, mire gondolok.

Az akció a Solo azon jelenetét juttatta eszembe, amikor Enfys és csapata meg akart a szerezni a coaxium szállítmányt. Habár Djarin szerint kalózok támadták meg őket, én ezt nem hiszem, mert egészen egyszerűen fel akarták robbantani a rakományt. Egy kalózbanda meg akarja szerezni a cuccot, nem megsemmisíteni. Szóval a lények szerintem amolyan helyi ellenállók lehettek.

Persze elsőre itt is bedőltem a cselnek, és azon kaptam magam, hogy a Birodalmi maradéknak szurkolok. Főleg a végén, amikor beértek a finomítóba és olyat láttam, amit eddig még talán sose. Mint a lázadók pepitában. Ünnepelték a hősöket, akik teljesítettek egy lehetetlen küldetést. Ujjongott mindenki, a tisztektől az egyszerű munkásokig.

 

Aztán jön a kantin, ahol összeérnek a szálak. Djarin és Mayfeld karaktere, a katonák és munkások ünneplésének illúziórombolása. Aki pedig visszaránt minket a valóságba az Valin Hess. Már majdnem elhittem, hogy ez egy oázis a birodalmi fertőben, amikor is színre lépett ez a figura.

A kantinban történtek a sorozat és az SW legerősebb beszélgetős jelenetei közé tartoznak. Eleve Djarin személyes „önfeláldozása” is egy hatalmas dolog, de ezt képes szinte elhomályosítani Mayfeld és Hess párbeszéde. Ül ott az asztalnál ez a három ember, három teljesen különböző lelkiállapotban. Mayfeld majd felrobban a korábbi főnöke rémtettei okán, aminek ő és megannyi társa szenvedő alanya volt,

Djarin hihetetlenül kényelmetlenül érzi magát sisak nélkül, hisz eddig senki nem látta az arcát, most meg több szem mered rá, mint amit valaha el tudott képzelni (legtöbbjük meghal),

Hess pedig a totálisan öntelt birodalmi gennyláda magabiztosságával pofázik.

Az egészben az a gyönyörű, hogy ezek az érzelmek fantasztikusan átjönnek a színészek játékán. A végén az akció és Mayfeld elengedése alapnak kellet, hogy legyen. De itt már teljesen le voltam döbbenve.

 

Mindent elmond a minőségről, hogy az egész The Mandalorian sorozatban ez volt az első olyan rész, amiben egyáltalán nem láttuk Grogut, de ez a megtekintés közben fel se tűnt. A legvégén pedig Mando, kis változtatásokkal visszamondja Gideon szavait, így minden készen áll egy tökéletes fináléra.

Egy biztos! Egy ilyen évad után le fogjuk f*sni a bokánk!

[Yoda József]

Ez meglepetésként ért:

 

[Ody Mandrell]

Zseniális volt a fickó a rohadt sárga fogaival.

[Adrián]

A Birodalmi tisztek castingja az évadban telitalálat, a harmadik részre gondolok, meg a mostanira, egyszerűen született birodalmiak. 

Egyébként ő ölte meg Bruce Wayne szüleit, a Batman Begins-ben.

Szerkesztve: 2020. December 12. - Adrián

[Ody Mandrell]

Akkor már triplán megérdemelte a pusztulást.